A járvány előtti évekhez képest megháromszorozódott azon fiatalok száma, akiket alvászavarral kezelnek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratóriumában – mondta a 24.hu-nak Dr. Benedek Pálma, az alváslabor vezetője, hozzátéve, zömében a járvány előtt egészséges, stabil fiatalokat kezelnek.
Jellemző lett, hogy éjszaka alig alszanak, hajnalban fekszenek, és bár lehet, hogy a következő nappalt átalusszák, ettől még a biológiai órájuk hamar eltolódhat – hívja fel a figyelmet a problémára a gyermek fül-orr-gégész, szomnológus, aki szerint a belső óra eltolódása odáig fajulhat, hogy az már csak orvosi, gyakran gyógyszeres segítséggel állítható vissza.
Magyarország egyetlen, európai akkreditációval rendelkező gyermekalvás-laborjában egyre több olyan fiatallal is találkoznak a szakemberek, akik szorongásos alvászavarral küzdenek. Rémálmok, pszichés történések jönnek felszínre, ezek annyira megijesztik őket, hogy az akár alvásparalízishez is vezethet: ilyenkor a gyerek nem tud megmozdulni, úgy érzi, hogy még levegőt sem képes venni, és amíg ez nem oldódik, mozdulatlanul fekszik.
Noha a Heim Pál gyermekkórházba főleg kamaszkorú fiatalok érkeznek alvásgondokkal, már egyre kisebbeket, köztük 7–10 éves gyerekeket is kezelnek hasonló problémával – tájékoztat Dr. Benedek Pálma, aki ezt elsősorban azzal magyarázza, hogy a szülők élete is jelentősen megváltozott, a kisebb gyerek pedig átveszi a szülő szorongását, aggódását.
A fiatalok saját szorongása kialakulhat például egy kórházban lévő koronavírusos rokon vagy osztálytárs, az érettségi közelsége vagy a vizsgák körüli bizonytalanság miatt, de az is ok lehet, ha egyetlen osztálytársa sem hívja fel, ha senki sem keresi, ha nem tud érintkezni a kortársaival. Gyakran okozhat szorongási problémát a szülőkkel otthon eltöltött túl sok idő is.
A szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy az otthonlét hátulütőit (a bezártságot, az online életmódot, a kortársaktól való elszakadást) azok a felnőttek nem veszik észre, akik rendszeresen kimozdulnak és járnak dolgozni, márpedig rendkívül nagy pszichés teher a gyerekeknek a járvány miatti bezártság, aminek első tünete az alvászavar lehet, akár a korábban egészséges és stabil gyereknél is.
A szakorvos kiemeli azt is, hogy az alvásnak óriási szerep jut szervezetünk megfelelő működésében. Alvás közben ugyanis olyan létfontosságú folyamatok indulnak be, amelyek közvetlen hatással vannak az egészségre. Bizonyos alvásfázisokban többféle hormon szabadul fel, de az alváshoz kötött az inzulinháztartás is, sőt a memóriának is fontos a megfelelő alvás. Tudományosan bizonyított tény, hogy az alvászavarban szenvedők közül sokkal nagyobb számban kerülnek ki a kettes típusú cukorbetegségben szenvedők, ahogy az is bizonyított, hogy a fiatalok fejlődését befolyásolja a rendszertelen és nem megfelelő mélyalvás. Elhízásra is sokkal hajlamosabbak azok, akik nem alszanak jól, a gyulladás leküzdésében részt vevő anyagok is alvás alatt szabadulnak fel, amelynek hiánya késlelteti a betegségek gyógyulását.
Ha egy kamasz sokáig alvászavarral él, akkor akár már fiatal felnőtt korában is kialakulhatnak nála olyan krónikus betegségek, amelyek a középkorú korosztályra jellemzők (például cukorbetegség, magas vérnyomás) – mutat rá Benedek Pálma a mostani járványhelyzet miatti kezeletlen alvászavar hosszú távú következményeire.
A biológiai óraeltolódás és a szorongásos alvászavar esetében is fontos a gyerekek pszichés vezetése. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet alváslaborjában ezért dolgozik az orvoson és alvástechnikuson kívül pszichológus is, akivel – ha jól együtt tud működni a gyerek – akár pár hét alatt kezelhetővé válhat az alvászavara, és a későbbiekben otthon, saját maga is meg tud küzdeni a felmerülő problémáival.
Benedek Pálma felhívja a figyelmet a szülők szerepére is a gyógyulási folyamatban, hiszen nekik kell figyelniük arra, hogy gyerekük ne szakadjon el teljesen a való élettől és a kortársaitól. Bár a korlátozások miatt nehezebb lett a személyes találkozás, azért ez nem lehetetlen a járványügyi szabályok betartásával. A szorongás csökkentésében kulcs a kapcsolódás a többiekkel, a szociális élet megtartása – tanácsolja a szakorvos.
