Egy friss tanulmányban a szakértők olyan vonásokat mutatnak be, melyek fogékonnyá tehetik az embereket a belső hangok megtapasztalására – írja a ScienceAlert. A kutatók szerint eredményeik segíthetnek jobban megérteni a bizonyos mentális zavarokra, például a skizofréniára jellemző hallási hallucinációkat.
A tisztánlátás – esetleg tisztánhallás -, azaz az érzékszerveken kívüli érzékeléssel történő állítólagos információgyűjtés régóta foglalkoztatja a szakértőket. Adam Powell, a Durhami Egyetem munkatársa és kollégái elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a belső hangokat megtapasztalók egy része miért ír le spirituális élményt, míg a többiek inkább stresszt. „A spiritualisták hajlamosak olyan szokatlan hallási tapasztalatokról beszámolni, amelyek pozitívak, életük korai szakaszában kezdődnek, és amelyeket aztán gyakran képesek kontrollálni” – mondta Peter Moseley, a Northumbriai Egyetem pszichológusa, hozzátéve, hogy a jelenség vizsgálata fontos, hiszen az irányíthatatlan, zavaró tapasztalatok megértésében is segíthet.
A kutatók kísérletükbe 65 tisztánlátó médiumot, illetve 143 átlagos embert vontak be, hogy kiderítsék, mi a különbség a két csoport között. A médiumok 79 százaléka azt mondta, a különleges élményeik mindennapi életük részét képezik.
Az eredmények alapján – nem meglepő módon – a spiritualisták inkább hittek a természetfeletti erőkben, és kevésbé érdekelte őket, hogy mit gondolnak róluk mások. A tisztánlátók jellemzően fiatalon, átlagosan 21,7 éves korukban hallották először a hangokat.
Ez az úgynevezett abszorpció. A médiumok a hallucinációkra is fogékonyabbak, és általában élményeik előtt nem hallottak a spiritualizmusról, csak akkor találkoztak a kifejezéssel, miközben próbáltak magyarázatot találni tapasztalataikra. Az általános populációra is igaz, hogy az abszorpcióra hajlamosabb személyek fogékonyabbak a paranormálisban való hitre, a hallási hallucinációk viszont alig vagy egyáltalán nem jellemzőek rájuk.
A csapat úgy gondolja, hogy a tisztánlátás hátterében nem külső nyomás, pozitív társadalmi kontextus vagy szuggesztivitás áll, sokkal inkább a fiatalkori élmények, illetve a hajlamok.
