A Magyarországon is megjelent, Nagy-Britanniában felfedezett új vírusmutáció volt a téma a KOVIDők kutatói tájékoztató oldalon, szúrta ki a portfolio.hu.
A lap összefoglalója szerint Röst Gergely matematikus, aki a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének helyettes vezetőjeként a vírusok terjedésének modellezésével foglalkozik, arról beszélt, ha egy populációban elég sok az immunis egyén, akkor a járvány nem tud terjedni.
Ez egy matematikai képlettel ki is számítható a reprodukciós szám ismeretében: ha a reprodukciós szám 2, akkor a populáció felének, ha a reprodukciós szám 3, akkor a populáció kétharmadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány ne tudjon terjedni. Magyarországon az R-szám 2,5-3 közé tehető, tehát a nyájimmunitási küszöb nagyjából 60-67 százalék.
Röst Gergely megjegyezte: mivel a populáció nem heterogén, nem mindegy, hogy ki az a 60–70 százalék, aki védetté válik, azaz lényeges, kiket oltunk.
Azt is tudni kell természetesen, hogy a járvány nem fog abban a pillanatban véget érni, amint elérjük ezt az átoltottsági arányt
– magyarázta.
A briteknél azonosított vírusmutáció terjedési képessége lényegesen jobb, mint a korábbiaké, a reprodukciós száma már 50-70 százalékkal is magasabb lehet. Ugyanakkor a betegség súlyosságát az eddigi kutatások szerint nem befolyásolja.
Ám ha ennyivel nagyobb a terjedési képessége, az valójában nagyon komoly probléma. Jelentősen megemeli ugyanis a nyájimmunitási küszöböt, csak Magyarországon akár egy-másfél millió emberrel
– hívta fel rá a figyelmet.
Megjegyezte, a becslésekhez figyelembe kell venni, hogy az első észlelés kapcsán főleg az iskolákban, a fiatalok körében figyelték meg az új mutáns nagyon gyors terjedését. A nyájimmunitási küszöbérték emelkedése függ attól, hogy más körülmények között is ennyire gyorsan tud-e terjedni ez az új variáns.
Röst Gergely még kedden, tehát a vírus megjelenését megelőzően azt mondta,
lényeges, hogy ha az új variáns meg is jelenik Magyarországon, ez nem fog azonnal tükröződni a fertőzöttek számában, hiszen kell, hogy valamennyi ideig cirkuláljon a kórokozó a populációban ahhoz, hogy a hatása érvényre jusson.
