A Sport24 pénteken a hegymászókkal tartó újságíró által írt blogbejegyzés alapján adott hírt arról, hogy az Annapurnáról leereszkedő Erőss Zsolt elé nem mentek ki a társak, végül a róla szóló könyv és az ominózus poszt szerzője segített neki, aki utóbb saját nézőpontjából tálalta a történteket.
A „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíció honlapján Erőss Zsolt társaival együtt elhatárolódott a „bulvárhírektől”, amelyet méltatlannak tart.
| “Erőss Zsolt volt olyan erőben, hogy lejöjjön” |
|
A Sport24-et tájékoztató Vincze Szabolcs sajtófőnök szerint Erőss Zsolt volt olyan erőben, hogy egyedül lejöjjön, ennél rosszabb állapotban is ereszkedett már le hegyről, a felszerelések cipelése volt a pluszteher, mindez pedig nem szokatlan a magashegyi expedíciók során. A 61 éves Kollár Lajos, aki az expedíció vezető-szervezője, nem edzésben lévő mászó, illetve már az expedíció eleje óta betegséggel küzdött. A szintén betegséggel küzdő Mécs László pedig egy nappal Erőss leérkezése előtt egyedül felment társa elé, 11 órát taposta a havat, de egy vihar lekényszerítette az alaptáborba. Végezetül Vincze Szabolcs elmondta, hogy a magyarok már Nepál fővárosában, Katmanduban tartózkodnak, ahonnan repülővel indulnak tovább. |
A blogbejegyzés írója, Földes András rövid posztban szintén cáfolja, hogy Erősst cserbenhagyták volna társai, szerinte a Magyarországon, így a mi honlapunkon is megjelent cikkek, illetve azok címei kiforgatják a szavait. Aki elolvassa az eredeti posztot, eldöntheti, hogy az mit sugall.
Az expedíció másik hegymászója, Mécs László szintén blogbejegyzésben cáfolta a megjelenteket, és amelyben fájlalja, hogy a Horváth Tibor halála miatti gyász, kegyelet, az összetartás helyett védekeznie, illetve vádaskodnia kell. Azt is hozzátette, hogy amikor a Tátrában Erősst a végül egyik lába elvesztésével járó baleset érte, ő ért oda hozzá elsőként, segített szerencsétlenül járt társán, odairányította a mentőcsapatot, és segített hordágyon levinni őt.
Mécs László egy nappal korábban Erőss elé ment, de egy vihar lekényszerítette
| Részlet Mécs László blogbejegyzéséből |
|
“Ami Földes András május 10-ei blogbejegyzését illeti, melynek az az üzenete, hogy Erőss Zsoltot cserbenhagyták a társai, ám ő hősiesen megtette, amit kellett, a következőket kell közölnöm. Horvath Tibornak sajnos már nem állt módjában Zsolt elé menni, a 61 éves Kollár Lajos pedig nem mászótag az expedícióban, hanem szervező-vezető, kommunikációval foglalkozó alaptábori ember, aki nincs edzésben, így alkalmatlan a feladatra. Ami engem illet: ominózus blogbejegyzésében elhallgatja Földes András, hogy előző nap elindultam Zsolt elé, ám a rossz körülmények miatt csak az 1-es tábor fölé jutottam, ahol már nem volt sátor, ezért vissza kellett térnem az alaptáborba. A csaknem 11 órás hótaposás nehéz hátizsákkal elfárasztott, így másnap reggel nem voltam jó állapotban, ráadásul valamilyen betegség is bujkált bennem… …Az expedíció során többször előfordult, hogy bizonyos ártatlan helyzeteket súlyosnak, veszélyesnek vélt, azokat túlreagálta Földes András. Ez volt a helyzet az esti gleccseres eltévedésükkel is. A szituációt ismét hamisan tálalja, nem azt mondtam, hogy nem megyek eléjük, hanem azt, hogy igyekezzenek megtalálni a “kiszállást” (melynek magassági adatat is megadtam), mert az alaptáborból egy-másfél óra odáig az út nekem, nem érdemes annyit várniuk. Még annyit, a csúcstámadásból visszatérő hegymászó se nem mártír (mint ahogy Földes András azt kreál Zsoltból), se nem sajnálatra méltó, szerencsétlen, nyomorult áldozat, hanem extrém sportoló, akinek alapvetően önállóan le kell tudni jönnie a hegyről, ha az nem megy, akkor az azt jelenti, túlbecsülte saját erejét, rosszul merte fel állapotát (jelen esetben nem volt meg a kellő akklimatizáció). |
