Az MNB a Termelékenységi jelentésről szóló összegzésében azt írja, a Magyar Nemzeti Bank legújabb, éves kiadványának célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről, ezért a munkatermelékenység hagyományos megközelítésén túlmenően a termelékenység 21. századi pilléreit is vizsgálja: az innovációs rendszer és a digitalizáció termelékenységét, valamint az ökológiai hatékonyságot. Hazánkban 2017 óta termelékenység-alapú gazdasági növekedés figyelhető meg, de a termelékenység és hatékonyság valamennyi pillérében jelentősek még a növekedési tartalékok. Ezen tartalékok megfelelő szakpolitikákkal felszabadíthatók, amelyhez a Termelékenységi jelentés úgy kíván hozzájárulni, hogy segít megérteni a gazdasági növekedés és felzárkózás kulcstényezőjének mozgatórugóit.
Termelékenységi mutatók
Jelentősen nőtt Magyarországon a kkv szektor termelékenysége, de még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest. Magyarország 2013 és 2019 közötti gyors gazdasági növekedése kezdetben elsősorban a foglalkoztatás bővülésén alapult, majd 2017-től felgyorsult a munkatermelékenység növekedése, elsősorban a kis-és középvállalati szektorban.
- A hazai munkatermelékenység az EU átlagos szintjének 62 százalékán áll, míg
- a legjobb 5 EU tagország átlagának 42 százalékát éri el.
A 21. századi megatrendekkel összhangban újfajta dualitás alakul ki az innovációra és a digitalizációra kész vállalatok és az e folyamatokat nélkülöző cégek között. Magyarországon jelentős a hagyományos dualitás, tehát a kis- és nagyvállalatok termelékenysége közötti különbség. Ahhoz, hogy ez a különbség csökkenjen, a kis- és középvállalatoknak az élenjárók között kell lenniük a digitális fejlődésben. A fejlődési potenciált jelzi, hogy
- míg Magyarországon a vállalatok csupán harmada számít digitálisnak, addig az uniós átlag 40 százalék körüli,
- a legjobban teljesítő 5 ország átlaga pedig közel 60 százalékos.
- A hazai digitalizációs hatékonyság átlagosan 63 százaléka az EU értékének, míg
- az öt legjobb tagállam átlagának mindössze 48 százalékán áll.
Az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Az innovatív vállalatok aránya csökkenő trendet mutat, és csökkent a szabadalmi jogok bejegyzése is. Sikerült ugyanakkor jelentős javulást elérni a tudományos idézettség terén, valamint az üzleti oltalmak számában. A gyors növekedésű vállalatokat megragadó ún. gazella indikátor ugyancsak kedvező irányú változást jelez.
- A magyarországi innovációs hatékonyság az EU átlag 60 százalékát teszi ki, míg
- a legjobb 5 EU-s tagországhoz viszonyítva 46 százalékon áll.
Az ökológiai termelékenység alapja a természeti erőforrások hatékony felhasználása, amelyben Magyarország viszonylag jól teljesít. A természeti értékek megőrzése biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági pálya környezetileg is fenntartható maradjon. Minél kisebb környezeti szennyezés mellett tudjuk előállítani ugyanazt a termék és szolgáltatásmennyiséget, annál magasabb az ökológiai hatékonyság. Magyarországon az egységnyi szén-dioxid kibocsátásra jutó hozzáadott érték jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, és megközelíti az EU-átlagát.
- A teljes ökológiai hatékonyságban Magyarország teljesítménye az EU átlag 75 százalékán áll,
- míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 42 százalék.
