Az idei első kilenc hónapban 12 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el az Erste Bank. Az első féléves tartalékképzést nem követte jelentős újabb, ám a pandémiás válság hatása érezhető maradt: a működési bevételek kisebb mértékben bővültek, a moratórium miatt elszámolt veszteség a költség/bevétel arányt rontotta jelentősen – derült ki a bank online sajtótájékoztatóján.
A bank működési bevétele idén az év háromnegyedében ugyanúgy 110 milliárd forintra rúgott, ahogyan egy évvel korábban is ekkora bevételt könyveltek el. Bár az idei eredményt egy hatmilliárdos tétellel érdemes korrigálni, enélkül kissé növekvő bevételt tudott volna felmutatni a hitelintézet.
Az NPL-ráta (a nemfizető hitelek aránya) lényegében nem változott, 2,6 százalék volt szeptember végén, a bank arra számít, hogy jövőre, a moratórium kifutásával emelkedhet a nem teljesítő hitelek aránya. A prudens banki gyakorlatnak megfelelően az Erste is megképezte a járvány várható negatív hatásainak kezeléséhez szükséges tartalékot.
A banknál az ügyfélhitelek jelentősen, 13 százalékkal nőttek a tavalyi hasonló időszakhoz képest, az ügyfélbetétek még inkább, ott 22 százalékos a növekmény. A hitelek közül a jelzáloghiteleknél kismértékű a növekmény, a babaváró hitelnél azonban jelentős, több mint 70 százalékkal többet folyósítottak idén az év első kilenc hónapjában, mint egy éve. A babaváró hitel a legválságállóbbnak tűnik.
A bank a járvány első hullámában is erőteljesen támogatta munkatársainak otthoni munkavégzését. A központi irodaházban korábban 1800-2000 dolgozó járt be, de idén nyáron durván csak negyedük tett így, jövő héttől pedig az irodába bejáró munkatársak, vezetők száma tovább mérséklődik, 250-300 körüli létszámmal kalkulálnak.
Kiemelt kép: Radovány Jelasity, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
