“Nem él majd néhány napnál többet” – ezt közölték orvosaik a kis Melinda Bird szüleivel, miután gyermekük a világra jött. A kislány ugyanis egy rendkívül ritka genetikai betegséggel, úgynevezett Caudal regressziós szindrómával jött a világra. Egy betegséggel, aminek következtében lábak nélkül, a bordáitól lefelé fejletlen gerinccel jött a világra.
“Azt mondták, még a legjobb esetben sem valószínű, hogy megélem az első születésnapomat. Ehhez képest még mindig itt vagyok” – mondja büszkén az asszony, akinek kedvenc időtöltése szörf, a csónakázás és a célba lövés. “Ennél kiegyensúlyozottabb és boldogabb már csak akkor lehetnék, ha végre a szerelem is rám találna” – mondja az asszony, aki a betegség ellenére is igyekszik teljes életet élni.
Noha orvosai úgy hitték, Melinda, ha meg is éri a felnőttkort, akkor se fog tudni járni, ülni, vagy beszélni, ahogy a vele egykorúak. “Szerencsére a sors máshogy akarta” – mondja, majd elárulja, három éves korában, a hasára feküdve jutott el egyik pontból a másikba. Csak később tanulta meg, hogyan tud kézenjárva közlekedni. “Ha valamiért nincs rá mód, hogy a kezeimen közlekedjek, tolókocsit használok. Néhány éve az orvosok felajánlották, hogy kaphatok műlábakat, de visszautasítottam az ajánlatukat. Boldog vagyok lábak nélkül is.”
A betegsége ellenére Melinda igyekszik teljes életet élni, amiből mostanra csupán egyetlen dolog hiányzik: egy szerető társ. “Menthetetlenül romantikus alkat vagyok, és hiszem, hogy valahol a nagyvilágban van egy férfi, akit nekem rendeltek, és aki életem végéig a társam lehet majd.” A 40 éves asszony azt is elárulta, legnagyobb vágya, hogy saját családja lehessen. “Az orvosok szerint fizikailag semmi akadálya annak, hogy gyermeket szüljek, de attól félek, ha nem talál rám mielőbb a szerelem, szép lassan kifutok majd az időből.”
