A járvány újabb hulláma miatt a GKI Gazdaságkutató 2020-ban 7 százalékos gazdasági visszaesésre számít Magyarországon, és megjegyzik, hogy nagy a bizonytalanság, ennél jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat.
Az intézet az első félévi 6,1 százalékos visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6 százalékos GDP-zuhanás) után a második fél évben 8 százalék körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben, amikor a járvány hatása kisebb volt, a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt 9 százalék körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke.
A GKI jövőre nagy bizonytalanság mellett továbbra is 4,5 százalékos bővülést vár, és azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz. Ez a prognózis 2020-ra azonos az EU előrejelzésével, 2021-re szóló 4,5 százalékos előrejelzése azonban pesszimistább az EU 6 százalékos prognózisánál. Az EU és az OECD szerint a legtöbb országban a GDP jó esetben 2022-ben érheti el a 2019. évi színvonalat – írták.
Az elemzés szerint a járvány miatt idén a beruházások a GDP-nél is mélyebben, 10 százalékkal esnek vissza. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája bizonytalan. Emiatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. A GKI előrejelzése szerint a 2020-21-ben a beruházásokon belül az EU-támogatás aránya átlagosan 11-12 százalék lesz. Az EU források dinamizáló hatása 2020 után átmenetileg megszűnik – olvasható az elemzésben, amelyet az MTI szemlézett.
A GKI 2020 átlagában mintegy 2-2,5 százalékos, az év végén 3 százalék körüli foglalkoztatás-csökkenésre, valamint éves átlagban legalább 4,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék körüli munkanélküliségre számít a járvány őszi erősödését is figyelembe véve. Jövőre a foglalkoztatás éves átlagban 1 százalékos emelkedése és a munkanélküliség ideihez hasonló, 4,5 százalék körüli alakulása várható, de immár éven belüli folyamatos javulás mellett. Mindemellett tovább fokozódhatnak a foglalkoztatás strukturális feszültségei. Ebben az oktatás romló színvonalának is szerepe van. A demográfiai folyamatok a munkaerő-kínálat zsugorodását vetítik előre.
A GKI reálisnak tartja a tárca 7-9 százalékos prognózisát a GDP-arányos államháztartási hiányra. Mivel a GKI által várt 7 százalékos visszaesés mélyebb a Pénzügyminisztérium mínusz 5,1 százalékos prognózisánál, a 9 százalék környéki deficitnek van nagyobb esélye. Ennek megfelelően a GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,4 százalékról 78 százalék körülire emelkedhet, megközelítve a tíz évvel ezelőtti szintet.
Az év eleji 4,7 százalékról májusig érezhetően csökkent a magyar infláció, de 2020 augusztusában már ismét 3,9 százalékra emelkedett, amivel elérte az MNB célsávjának a tetejét. A magyar áremelkedés a legmagasabb az EU-ban, az EU augusztusi átlaga 0,4 százalék volt. A GKI szerint 2020-21-ben szükséges lehet további, legalább a nem konvencionális eszközökön keresztül a monetáris kondíciók további szigorítása. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, mivel az MNB nem látszik változtatni laza monetáris politikáján, 2020-ben 350 forint (az év végén 360) körüli éves átlagos árfolyam várható.
Az év egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 3 milliárd euróra emelkedhet, és hasonló összegű EU-transzfer beáramlásával számolva a finanszírozási képesség 0 körüli, inkább kissé magasabb lehet. Jövőre a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak a folyó fizetési mérlegen, 2 milliárd euró deficitet és az ideihez hasonló EU-transzfert feltételezve, a finanszírozási képesség 1 milliárd euró körüli aktívumot mutathat. Az év során, már csak a GDP csökkenése miatt is, az adósságráta emelkedik, ami 2021-ben stabilizálódhat.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
