Az egész egy Yorkshirben található Tescóban kezdődött. 1995-ben, amikor oda is felszerelték a lottó-automatát Rose Bradley úgy döntött, ő bizony játszani fog. Összebeszélt a kollégáival és végül egy 13 fős csapat állt össze, akik minden héten, arányosan elosztva, befizették a megfelelő összeget. Ha valaki kiesett a csapatból, akkor rögtön akadt helyette más, így például Rose férje is, Keith.
Elmondásuk szerint ekkoriban olyan életet éltek, annyi pénzük volt csak, amivel épp, hogy kihúzták a hónap végégig. Mindig az akciókat lesték az áruházban és nem tartották eszement ötletnek azt sem, hogy a karácsonyi képeslapokat januárban, a leértékeléskor vegyék meg, eltéve azt decemberre. Az egyik legfiatalabb nyertes, Sue, így beszélt erről: „Azt hiszem, ez a családi háttér miatt alakult ki bennünk. Én is azt láttam otthon, hogy apu és anyu mindent megőriznek, minden felhasználnak, spórolnak, amin csak lehet. Követendő példát állítottak elém.”
Kristy Holmes, a legfiatalabb tagja a csapatnak, később átkerült egy másik Tesco áruházba, de akkor sem akart kilógni, továbbra is befizette az összeget minden héten. Ahogy a hölgyek visszaemlékeznek, voltak kisebb nyereményeik, amiket elköltöttek „egy-egy görbe estére” és amikor pár évvel később nyertek 1000 fontot, akkor meg voltak győződve róla, hogy ennél több nem fogja ütni a markukat.
Egészen addig, míg 2005. július 26-án Sue Brusby meg nem érkezett a hétvégi kikapcsolódásból és este rutinszerűen elkezdte ellenőrizni a számokat. „Azt hiszem, nyertünk” – mondta a férjének. Nem voltak egészen biztosan benne és nem kapta el őket a lottóláz, mivel Sue tudta, hogy kolléganője, Rose korán kel holnap, mert a reggeli műszakba van beosztva, ezért úgy döntött, hogy inkább aludni tér és majd reggel az első dolga lesz tájékoztatni az asszonyt. A férje azonban képtelen volt megnyugodni, egész éjjel a teletextet bámulta és ellenőrizte a számokat újra és újra.
Amikor másnap felhívták Rose-t, ő sem hitte el, hogy igaz lehet. “Csak arra tudtam gondolni, hogy rajtam kívül csak egy másik szegény asszony nyit reggel és mindennel el kell készülnünk, mire az első vásárlók megérkeznek” – mesélte. Azonban, a szelvényt, amin mindig ugyanazokat a számokat játszották meg, biztonságos helyre rejtette, a melltartójába. Gondolta, napközben lesz majd ideje ellenőrizni.
