A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai egy, a török korból származó palánkszerkezet maradványait tárták fel a simontornyai vár mellett – írja az MTI. A folyamatban lévő vizsgálat során török és kuruc kori leletek kerültek elő.
A tavaly novemberben elkezdett, de a járványhelyzet miatt csak idén nyáron folytatódó megelőző feltáráson a várhoz közeli Szent István utcában 120 négyzetméteren végeznek kutatást
– mondta K. Németh András főmuzeológus. A szakértő szerint a területen 200, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványait találták meg a várfalaktól mintegy 30 méter távolságra. A két-három cölöpsoros, 1-1,5 méter széles, sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették, a maradványokat dendrokronológiai vizsgálatra küldték, amelyekkel remélhetően meg tudják állapítani a maradványok pontos korát. A kutató hozzátette, a források alapján eddig ismert volt, hogy a simontornyai vár körül létezett egy palánk, de az elhelyezkedéséről nem voltak adatok.
A 13. századi eredetű simontornyai vár a török korban kapott először katonai szerepet, ekkor egy szandzsákbég székhelyévé vált. A középkori várból a 16. században épült reneszánsz kastély katonai erősségnek kicsi volt, ezért kibővíthették. A hódítók az elfoglalt területen sok kisebb várhoz, udvarházhoz huszárvárakat építettek, amire a legalkalmasabb a földből, fából épült palánk volt. A simontornyai vár elkerülte a török kiűzése után, 1699 és 1702 között, császári rendelet alapján végzett várrombolásokat, és a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt is katonai szereppel bírt hol magyar, hol osztrák kézen. Ezt támasztja alá a két felszínre került Pro Libertate feliratú, kuruc pénzérme, a puskagolyók, a csizmatalp-maradványok és két római katolikus vallási kegyérem. A palánk feltárt szakasza a szabadságharc ideje alatt, egyelőre ismeretlen időpontban leégett.
K. Németh András elmondta: viszonylag ritka lelet egy török kori, turbános sírkő fejrésze, amely a simontornyai török temetőből származhat. A török hódítókkal érkezett balkáni eredetű délszlávok jellegzetes, archaikus kerámiáinak és egy még azonosításra váró üveg karperec darabjait, illetve egy folyatott mázas, török talpas tálat is megtaláltak a lelőhelyen. A leletek között vannak 300 éves tök- és barackmagok, illetve dióhéjak, amelyek a környezettörténethez szolgálnak majd adatokkal.
