Debbie Flowers, brit édesanya még ma is jól emlékszik arra a pillanatra, amikor tudta, hogy lánya légzési nehézsége több mint egyszerű asztma. A 10 éves kislány táborozásból jött haza, amikor először tapasztalták a furcsa tüneteket. Bethany egyszer csak minden átmenet nélkül szörcsögő hangot hallatott minden lélegzetvételkor, de mivel úgy tűnt, nem okoz neki problémát, az édesanya akkor még nem vitte orvoshoz.
Néhány nap elteltével Bethany úgy lélegzett, mint Darth Vader, és ez volt az a pont, amikor az édesanya először az orvosok segítségét kérte. A háziorvos megnyugtatta, hogy a lányának csak a stressztől vannak asztmás rohamai és hazaküldte őket egy inhalálóval. A háromgyerekes édesanya azonban egyáltalán nem nyugodott meg: amikor Bethany továbbra is hangosan szörcsögve vette a levegőt, ismét orvoshoz ment. Majd amikor onnan elküldték, még egyhez.
Többször kihívta a mentőket is, végül a sokadik alkalommal az egyik rohamkocsin elismerték, hogy a kislány légzése közel sem normális: akkor már Bethanynak komoly gondot jelentett a légcsere, főleg a kilégzés esett nehezére. A kislány végül a kórházban halt meg, egy olyan rosszindulatú daganattól, ami mozgás közben, főleg kilégzéskor elzárta a levegő útját.
Az édesanya most azért hibáztatja magát, hogy nem hallgatott jobban a megérzéseire és nem próbálta meg erélyesebben rábírni az orvosokat arra, hogy vizsgálják ki alaposabban a lányát. A Debbie Flowers és a kislányáéhoz hasonló esetek sajnos ráadásul még csak nem is ritkák: Nagy-Britanniában évente 3000 gyerek veszti életét olyan betegségben, amit – ha időben diagnosztizálnak – akár meg is gyógyíthatnak az orvosok.
Az anyai ösztön létezését egyébként maguk az orvosok sem vonják kétségbe, sőt elismerik, hogy néhány esetben a betegségek feltérképezésében az édesanyák segíthetnek a legtöbbet. Elvégre ők azok, akik a legtöbb időt töltik a gyermekükkel és ők azok, akiknek már a legkisebb rendellenesség feltűnik.
