Minden hetedik ember, vagyis a világ teljes népességének 15%-a balkezes, a számuk pedig szerencsére most már évről évre nő. Nyugodtan mondhatjuk, hogy szerencsére, hiszen korábban évszázadokig tévhitek és babonák miatt üldözték azokat, akik „rossz kézzel” nyúltak az evőeszköz vagy épp az írószer után. Tiltottak, büntettek, és ha máshogy nem ment, hát erőszakkal átszoktatták a gyereket, mert úgy hitték, a balkezesek a gonosszal cimborálnak.
Ügyesebbek?
Persze nem minden, a balkezességet övező mítosz negatív. Még tartja magát az az elképzelés is, ami szerint ez inkább áldás, hiszen akinek a bal keze az ügyes, az kreatívabb és magasabb az intelligenciája is. Nos, ezt konkrét vizsgálatokkal soha senkinek nem sikerült egyértelműen alátámasztania, annyi azonban biztos, hogy sok ismert művész, filozófus és polihisztor került ki a balkezesek táborából: így például Leonardo Da Vinci, Pelé, Newton, Michelangelo vagy épp Einstein.
Szerezni és örökölni is lehet
A vizsgálatok alapján arra, hogy valaki balkezes legyen, akkor van a legnagyobb esély, ha a családban már voltak balkezesek. A tulajdonság ugyanis genetikusan öröklődik: két balkezes szülő esetében például 50%-os esély van arra, hogy gyermekük is balkezes lesz, míg ugyanez az arány két jobbkezes szülő esetében mindössze 2%.
Megfigyelések igazolják azt is, hogy ha valakinek komoly sérülés éri a jobb kezét, amit emiatt sokáig nem tud használni, akkor a személy nagy valószínűséggel megtanul bal kézzel írni, sőt van, aki még a gyógyulás után is balkezes marad.
Honnan tudjuk?
A kezességet – vagyis azt, hogy valaki ösztönösen melyik kezét használja – egy nemzetközileg is elismert, tudományos módszerekkel kialakított teszttel vizsgálják, ahol a szakemberek összesen 10 cselekvést vizsgálnak (olló-, fogkefe-, seprűhasználat) abból a szempontból, hogy a páciens melyik kezével végzi azt a leggyakrabban.
A teszt elvégzése nélkül is rájöhetünk arra, hogy valaki balkezes-e abból, ha megnézzük, melyik kezével fogja meg a seprűt, vagy melyik kezében tartja a meggyújtandó gyufát.
Fontos, hogy a pedagógia mai állása szerint az átszoktatás szigorúan tilos. Mivel a „kezesség” már a magzati korban eldől, ezért annak erőszakos megváltoztatása zavarokat és rendellenességeket idézhet elő a gyerekek személyiségének fejlődésében: lelki problémákat, magatartás- és viselkedészavarokat, diszlexiát is okozhat.
Néhány érdekes adat:
-
megfigyelések szerint minél idősebb az édesanya, annál nagyobb valószínűséggel ad balkezes gyereknek életet
-
egyes vizsgálatok szerint a balkezesek 9 évvel kevesebbet élnek
-
a férfiak között gyakoribb a balkezesség
-
a balkezes gyerekek átlagosan 4-5 hónappal később érnek meg, mint jobbkezes társai
A balkezesek világnapját 1976 óta augusztus 13-án tartják: így szeretnék felhívni a figyelmet arra, mennyi nehézséggel kell megküzdeniük a balkezeseknek mindennapjaik során.
