Novembertől egyre több légúti megbetegedés fordul elő a lakosság körében szétszórtan vagy koncentráltabban, esetleg kifejezetten járványos formában. Ezeket gyakran influenzának nevezik, részint kialakult szokás szerint, részint azon téves elgondolás alapján, hogy ez egy gyűjtőnév a hűléses, lázas, hurutos tünetekkel járó betegségek jelölésére. Pedig a valódi influenza az influenzavírusok által okozott megbetegedés, mely mind járványügyi nagyságrendjében, mind klinikai sajátságaiban eltér az egyéb légúti megbetegedésektől.
Nem minden légúti megbetegedés influenza
A járványügyi különbség az, hogy az influenza hazai viszonylatban akár több százezres vagy milliós nagyságrendű országos járványt is okozhat, míg az egyéb 5 víruscsalád mintegy 175 tagja jóval kisebb nagyságrendben okoznak megbetegedéseket. Csupán helyi járványokért lehetnek felelősek, például egy családban, óvodai, iskolai közösségekben, vagy munkahelyeken, kisebb településeken, de sohasem okoznak nagy kiterjedésű, több megyére kiterjedő járványt.
Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. Ugyanakkor a légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) rendkívül súlyos, akár halálos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.
Ha kíváncsi milyen kórokozók felelősek a köhögésért és a tüsszögésért, kattintson ide.
Forrás:
Közeleg az influenza- járvány (Házipatika)
