Szeptember elsejével közel másfélmillió iskolás ül az iskolapadokba, közülük 102 861-an először lépik át a tanintézet küszöbét. Az Oktatási Minisztérium (OM) arról tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy ebben a tanévben általános iskolában összesen 879 062-en, szakiskolában 118 911-en, szakközépiskolában 247 538-an, gimnáziumban pedig 170 826-an tanulnak majd.
Oktatáspolitikai változások
A fizetős jobb?
Az utóbbi években Magyarországon is egyre népszerűbbek a nem állami iskolák. A fizetős – alapítványi, magán-, alternatív vagy nemzetközi – iskolák többsége a fővárosban és környékén található, valószínűleg azért, mert itt van rá fizetőképes kereslet. A Napi Gazdaság információi szerint az általános iskolától az érettségi utáni szakképzésig terjedő skálán található mintegy 10 ezer oktatási intézmény közül több mint 400 alapítványi vagy magániskolaként működik, közülük az alternatív, valamint a nemzetközi elitképző általános iskolák és gimnáziumok a legkeresettebbek. Az elitképzők gyakran nemzetközi iskolahálózat tagjai, és költségtérítésük akár több ezer dollár is lehet évente, az alternatív iskolák költségtérítése havi ötezer forinttól 30-35 ezer forintig terjed. Ez utóbbiak iránt leginkább a gyerekközpontú oktatás miatt nagy az érdeklődés.
A szakiskolák 9–10. évfolyamainak maximális osztálylétszáma 35-ről 30-ra csökkent. A szakiskolai fejlesztési program eredményeként a résztvevő 23 intézményben a szakképzést előkészítő évfolyam indul olyan fiataloknak, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel.
Folytatódnak a reformok
Idén lép be a második olyan évfolyam a rendszerbe, akik már az új Nemzeti Alaptanterv szerint tanulnak. Ez – a szaktárca céljai szerint – a lexikális ismeretek és a képességfejlesztő oktatás egyensúlyának megteremtését igyekszik megvalósítani.
A tavaly – nagy visszhanggal – bevezetett szöveges értékelési rendszert felmenő rendszerben már az általános iskolák második osztályában is alkalmazni fogják, ugyanígy a bukás tilalma is kiterjed rájuk.
Egyes lapinformációk szerint azonban a napokban további módosítások várhatóak. A kormány következő hét lépése ugyanis az oktatási reform kiegészítő intézkedései lesznek. Ezek között szerepel majd várhatóan, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében korlátoznák az iskolák hat és nyolc évfolyamos képzésein a saját felvételit, tehát hogy a középiskolák maguk választhassák ki diákjaikat. Ezért a szülők bármelyik intézménynél kezdeményezhetik gyermekeik felvételét, és a területileg illetékes tanintézet nem utasíthatja el a körzetben lakó jelentkezőket. A kistérségi együttműködés erősítésével pedig szűkítenék a különböző iskolák és iskolatípusok közti színvonalbeli különbséget. Érdekes újítás, hogy Szemünk fénye program címmel a tantermek világítását is egészségesebbé teszik.
Növekvő támogatások
A száz lépés programja keretében bejelentett, kétszeresére emelt családi pótlékkal igyekszik a kormány segíteni a tanévkezdést. Az OM tájékoztatása szerint idén már 17 000 forint a gyermekenként az iskolakezdéshez adómentesen nyújtható munkáltatói támogatás. Ez egyébként kétezer forinttal több, mint egy évvel korábban.
A 2005/2006-os tanévben válik teljessé a rászorultsági alapon járó ingyenes tankönyvellátás rendszere is a 9–13. évfolyamos kedvezményezettek körében. A középiskolák első osztályaiba lépők legkésőbb beiratkozáskor jelenthetik be jogosultságukat. Az ingyenesség biztosítása több módon történhet: tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatással, a tankönyvek napköziben, tanulószobában való elhelyezésével, vagy a kedvezményezett az adott tanévre kikölcsönözheti a segédanyagot az iskola könyvtárából. A program keretében idén mintegy hétszázezer tanuló jut így ingyen könyvhöz, amelyhez a költségvetés nyolcmilliárd forintot biztosít.
Ettől a tanévtől az óvodás gyermekek mellett az alsó tagozatos általános iskolások is – a helyi önkormányzatok döntése alapján – ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhetnek.
