1879-ig az emberek jobbára hajnalhasadtával keltek és alkonyatkor tértek nyugovóra. A szénszálas izzó feltalálása után azonban könnyű volt meghosszabbítani a nappalokat, lehet este is dolgozni, játszani, internetezni és bármit, amihez világosság kell.
Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint azonban ez nem tesz jót nekünk, a hosszú világosság tanulási zavarokat és depressziót okozhat – és nem csak az alváshiány miatt: az alvás közben égve felejtett lámpafény, de még a számítógépek, laptopok, zenelejátszók monitorának fénye is veszélyes lehet.
A kutatók azt mondják, a folyamatos fény megnöveli bizonyos stresszhormonok szintjét a szervezetben, ami végül a kognitív funkciók gyengüléséhez vezethet
A Nature című magazin internetes változatában megjelent tanulmány szerint egérkísérletek azt mutatják, hogy a szem bizonyos sejtjei – a retina fényérzékeny ganglionjai (ipRGC) – erős fényben aktiválódnak, ezzel befolyásolják az agynak a kedélyállapotért, az emlékezetért és a tanulásért felelős központjait. A vizsgálatból következtetni lehet az emberi reakcióra, mivel számos tulajdonságunkban közel állunk az egerekhez, így például az ipRGC jelen van szemük ideghártyáján.
A kutatók már korábban tudták, hogy a téli rövid nappalok néhány emberben a depresszió egy formáját – a szezonális affektív rendellenességet – okozzák, és hogy többségük tünetei fényterápiával megszüntethetők.
A kísérlet úgy zajlott, hogy 3,5 órás fényes és 3,5 órás sötét ciklusra osztották a laboratóriumi egerek életciklusát. Korábbi kutatások alapján úgy tudták, hogy ez a napirend nincsen káros hatással az egerek alvási ciklusára, mégis néhány állat depressziószerű viselkedést okozott.
„Természetesen nem faggathattuk őket arról, hogyan érzik magukat, de mégis látható volt rajtuk a depressziós viselkedés: nem érdekelte őket a cukor, nem kíváncsiskodtak annyit, és sokkal kevesebbet mozgolódtak, mint a kísérlet kezdetén” –számolt be az egyik kutató.
Mindezen túl az egerek szervezetében megemelkedett a kortizol stresszhormon szintje, ez pedig a tanulási képességek romlását okozza. A Prozac (fluoxetin) nevű általánosan használt antidepresszáns gyógyszerre azonban az egerek viselkedése helyreállt, ez is azt bizonyítja, hogy lényegében depresszióban szenvedtek. A kutatók feltételezése szerint hasonlóságunk miatt az emberek is hasonlóképpen reagálnak az ilyen drasztikus fényciklusváltozásra.
A szakemberek azt mondják, természetesen nem kell teljes sötétségben ülni esténként, de ajánlott minél kevesebb lámpát égetni, kevésbé erős fényű izzókat használni, és alapvetően csak azt világítsuk meg, amit tényleg látni akarunk. Ez valószínűleg már nem lesz elégséges fény ahhoz, hogy a retinánk ipRCG-sejteit aktiválja.
