A tengerentúlon már nem érik be annyival, hogy húsvétra befestik a tojásokat, már az állatokat is színezik. Rosszabb, hogy a csibeszínezés nem egy hirtelen jött hóbort, sokan már évek óta csinálják, sőt mi több, a dolognak már hagyománya van.
A húsvét közeledtével már a New York Times is terjedelmes cikkben foglalkozott a témával és annak ellentmondásaival is. Hiába mondják a gazdák és farmerek, akik rendszeresen színezik a naposcsibéket, hogy a dolog teljesen ártalmatlan, az állatvédők tiltakoznak. Szerintük a farmerek ezzel élő, érző állatokból csinálnak neonszínű, ünnepi játékszereket, amiket a gyerekek nem becsülnek meg.
Hogyan lesznek neonszínűek?
A színezés egyik módja, hogy a gazdák a 18 napos tojásba ételfestéket fecskendeznek, a másik ennél valamivel egyszerűbb: a farmer megvárja, míg a csibék kikelnek, ezután pedig egész egyszerűen lefújja őket festékszóró pisztollyal.
Az állatvédők egyébként azt is nehezményezik, hogy a befestett csirkék színe abszolút természetellenes, ami befolyásolja a fejlődésüket és a túlélési képességeiket is. Épp ezért arra kérik az ilyen csibéket vásárló szülőket, hogy amennyiben a gyerek megunja őket, ne engedjék őket szabadon, inkább vigyék vissza a gazdának, akitől vették.
Hogy mit tanácsolnak a magyar állatvédők a húsvéti ajándékozáshoz, itt olvashatja el.
