Mennyi esélye lehet a vadonban a túlélésre egy állatnak, amelyik kicsi, gyenge, ráadásul még lassú is? Elenyésző… A természet azonban egyetlen teremtményét sem hagyja védelem nélkül. Van, amelyik rejtőzködéssel, mások csapatmunkával igyekeznek életben maradni, megint mások pedig olyan fegyvert fejlesztettek ki, amely egymagában felér karmokkal, fogakkal és a puszta izomerővel. Mint például a Spanyolországban honos kétéltű, a bordás gőte.
Köztudott, hogy sok gőtefaj mérgező vegyületeket választ ki, hogy elriassza a támadót. A különbség más fajok és a bordás gőte között az, ahogyan a toxint a támadóba juttatja – írja a National Geographic. A legtöbb esetben ugyanis a nyálkás bőr tartalmazza az anyagot, ami hatásos fegyver a ragadozók ellen, ám ez néha mégis kevésnek bizonyul.
Fotó: Shutterstock
Ahhoz, hogy hatásosabb lehessen a méreg, az ellenség bőre alá kell juttatni, ami nem egyszerű feladat. A bordás gőtét ebben a bordái különleges szerkezete segíti: ezek a bordák nem ívesen befelé hajlanak, mint ahogyan azt megszokhattuk a többi gerincesnél, hanem enyhén kifelé állnak, akár egy sor aprócska tőr.
Ha fenyegetve érzi magát, kifordítja a bordáit, és a bőrét átbökve a támadóját megsérti velük. Ezeken a jelentéktelen sérüléseken át a gőte által kiválasztott méreganyag könnyen a támadó állat bőre alá jut – magyarázta a lapnak Kabai Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának docense.
Az alábbi videón látható szalamandra ugyan “csak” a bőrén viseli a mérget, hatása azonban horrorisztikus. A lesben álló béka könnyedén elkapja és ahogy ez már náluk szokás, élve lenyeli a kis kétéltűt. Ezután azonban valószínűleg heveny fájdalmak kezdik gyötörni, majd a méreg hatására rövidesen kimúlik. A szalamandra pedig lassan elhagyja börtönét, kimászik a béka szájából és folytatja útját, mintha mi sem történt volna…
