Közélet

Mindenről kaptak papírt, mégis elúszott a pénzük

Évek óta zajlik a Fővárosi Törvényszéken az a per, amely a Fortress befektetési cég tulajdonosa ellen indult. Az ügyészség szerint Sz.-F. Zsolt összesen 10 milliárd forinttal károsított meg mintegy 2100 sértettet, akik még mindig várják, hogy visszakapják a befektetett megtakarításaikat, miközben az elcsalt pénz jó részének nyoma sincs.

Akármit csináltunk, mindenről kaptunk papírt, ezért is tetszett.

Ezt mondta idén februárban egy tanú abban a mintegy 10 milliárd forintos károkozásról szóló bírósági perben, amely még 2016 októberében kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken. A Fortress-ügyként ismert csalássorozatban Sz.-F. Zsolt vádlott Magyarország különböző pontjain végzett nem létező befektetési tevékenységet, vagyis klasszikus piramisjátékot üzemeltetett, egészen addig, amíg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyelete le nem csapott rá.

Bár az ügyet már több mint három és fél éve tárgyalja a bíróság, nem tudni, hogy mikor fejeződhet be, hiszen nagyjából 2100 károsultról van szó, akik közül eddig csupán pár százat tudott meghallgatni a bíróság. A sértettek egy része már láthatóan inkább elfelejtené a dolgot, holott vannak olyanok, akik több tízmillió forintot buktak a jó befektetésnek látszó üzleten, amelyben az egyetlen vádlott Sz.-F. Zsolt, de az egyik, sértetteket képviselő ügyvéd szerint nem ő volt az egyedüli, aki profitált a csalásból.

Feltűnően jó üzletnek tűnt

A Fortress-ügyet annak idején az Index több, hosszabb cikkben is feldolgozta, a történet lényege, hogy 2013 decemberében az MNB piacfelügyeleti eljárást indított a Fortress Befektetési és Pénzügyi Kft. és Sz.-F. Zsolt budapesti lakossal szemben befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő szolgáltatás engedély nélkül történő végzésének gyanúja miatt, és több számlát is zárolt. 2014 februárjában aztán a Fortress Kft. mellett a jegybank a Flow Money Kft.-nek, a londoni Flow Money Int. Ltd.-nek és a máltai Fortress Holding LLC-nek, illetve magának Sz.-F. Zsoltnak is megtiltotta, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.

Ahogy az a vádiratból kiderült, a Fortress 2012 és 2014 között igen jól jövedelmező üzletet kínált a befektetőinek: rövid lejáratú, azaz 7–100 napos befektetésre legalább 8, de akár 40 százalékos hozamot ígértek teljes tőkegaranciával. A lejárat után ki lehetett venni a pénzt, de aki akarta, rögtön vissza is forgathatta.

A piramis legtetején állt Sz.-F. Zsolt, mellette a Flow Money Kft. tulajdonosai, értelemszerűen ők kapták a legtöbb pénzt. Alattuk álltak a csoportvezetők, akik ugyan maguk is befektetők voltak, de – az Index akkori cikke szerint – az alattuk beszervezett emberek által befizetett tőkéből 4 százalékot megkaptak. Csoportvezetővé akkor vált valaki, ha úgynevezett munkatársként be tudott húzni 100 millió forint tőkét. A munkatárs azt az embert jelentette, aki rövid idő alatt három új befektetőt hozott, ezért 2 százalékot kapott az új tőkebefizetésekből. Ha valaki be tudott szervezni a munkatárs alá három új befektetőt, az ajánló lehetett, és a tőke fél százaléka jutott neki. Alattuk már csak a befektetők voltak, akik nem szerveztek be másokat, csak a tőkéjüket és a hozamukat szerették volna visszakapni a pénz megforgatása után.

Fotó: Mohos Márton/24.hu

„Az elején az volt, hogy nem lesz semmi baj”

Azon a tárgyalási napon, amelyen a 24.hu is jelen volt, ilyen befektetők beszéltek arról, miként kerültek be a szervezetbe. Egyiküknek egy családi barát ajánlotta a lehetőséget, aki maga már profitált az üzletből.

Ha már a családtagjait és a szüleit is belevitte, azt gondoltam, nem akarhat rosszat.

Ez a sértett, aki egy alföldi kisvárosból érkezett, összesen 9 millió forintot fizetett be, a futamidő lejártát követően pedig csak pár tízezernyi hozamot vett ki, az alaptőkét visszaforgatta. A baráti ajánlás mellett tovább növelte a bizalmát, hogy mindenről kapott aláírt, lepecsételt papírt, még kifizetési igazolást is. Hozzátette ugyanakkor:

Én tudtam, hogy ebben van lutri is.

A családból nem csak ő tett be pénzt a Fortress-be, hanem a felesége és az édesapja is, az egész család egyszerre kötött szerződést 2013 májusában. A feleség elmondta, hogy ők mindig a családi barátnak adták a készpénzt, amit aztán ő fizetett be az erre kijelölt számlára, majd pár nap múlva adott róla igazolást. Az asszony elmondása szerint egészen addig, amíg az MNB nem zárolta a számlát, amikor kérték, mindent pontosan fizettek. Utána azonban már semmit nem kaptak.

Egy budapesti asszonyt szintén a magas kamatok győzték meg arról, hogy érdemes lenne befektetnie, igaz, ő részt vett egy előadáson is a Fortress székhelyén, a budapesti Árpád hídnál, ahol a vezetők beszéltek a nemzetközi, pontosabban amerikai hátterűnek mondott cégről. A sértett a forintmilliók mellett több tízezer amerikai dollárt és több ezer eurót is befektetett, ráadásul egy részét a később ugyancsak szerencsétlenül járt Buda Cash-nél vezetett egyik számlájáról vette ki.

Egy vidéki férfinak a testvére ajánlotta a befektetést. A sértett akkor még húszéves sem volt, a 20–30 százalékos hozam pedig kétségtelenül jól hangozhatott a befektetésekben járatlan fiatalnak, aki a 200 ezer forintos megtakarítását szerette volna gyarapítani.

Ugyanakkor a vallomásában rögtön két figyelmeztető elem is felbukkant: az, hogy Sz.-F. személyes bankszámlájára kellett befizetnie a pénzt, illetve, hogy a közleménybe csak a saját nevét kellett beírnia.

A befektetők egészen addig, amíg nem történt meg az MNB-bejelentés, nem aggódtak amiatt, hogy ne lenne biztonságban a pénzük. A hírek hallatán aztán elkezdték keresni a kapcsolattartókat, akiknek a tanácsai idővel megváltoztak. 2014 márciusában mindannyiuknak felajánlottak két lehetőséget: az egyik, hogy megvárják, amíg az MNB feloldja a zárlatot, ez esetben semmit nem kell tenniük. A másik, hogy áthelyezik a Fortress-nél befektetett pénzüket egy szingapúri hátterűnek mondott pozsonyi cégbe, a Magentába és ott majd tovább gyarapodik.

A sértettek közül többen is ezt a lehetőséget választották, az átvezetésről pedig a Magenta logójával ellátott papíron igazolást is kaptak. Az persze utólag már furcsa lehet, vajon

miért nem fogtak gyanút, amikor a papír szerint ők Pozsonyban készpénzben fizették be a Fortress-től kivett befektetésüket, miközben saját bevallásuk szerint sem Pozsonyban nem jártak, sem a készpénz nem volt a kezükben.

Persze akkor még nem tudhatták, hogy bár van Magenta nevű szlovák cég, és van egy ilyen szingapúri befektetési cég is, de ezeknek nem csak egymáshoz, de Sz.-F. Zsolthoz sincs közük. Ahogy a magyar Fortress is csak lenyúlta az azonos nevű amerikai befektetési cég nevét, de soha nem volt annak leányvállalata.

Olyan magyarázat is született, hogy egy külföldi számlán ott van mindenkinek a pénze, és azért nem lehet hozzájutni, mert az MNB azt sem hagyja. Aztán idővel már nem csak a befektetők, hanem a piramisban felettük álló közvetítők is érezték, hogy itt valami nagyobb problémáról van szó, és akkor már ők tanácsolták azt a hozzájuk fordulóknak, hogy menjenek el a rendőrségre, és keressenek egy ügyvédet.

A körmendi kosárlabdától a felsőtárkányi focicsapatig

Jóllehet, a Fortress tevékenysége 2013 végén, 2014 elején dőlt be, a cég működése ennél korábbra vezethető vissza, bár a névvel akkor leginkább a sporthírek között találkozhattunk. Sz.-F. és a Fortress 2009-ben lett a körmendi férfi kosárlabdacsapat tulajdonosa, és nagy lelkesedéssel beszélt a jövőbeli terveiről. Jóllehet, már 2011 végétől egyre több információ érkezett arról, hogy mégsincs annyi pénz, amennyit az üzletember ígért, 2012 júliusában hidegzuhanyként ért mindenkit, amikor Sz.-F. szűkszavú közleményben közölte, kiszáll a Fortress Lami-Véd Körmendből. Ezzel a csapat pont akkor maradt fenntartó nélkül, amikor már csak pár nap volt hátra a következő szezonra történő jelentkezésig. A körmendi önkormányzat végül kisegítette a csapatot, Sz.-F. pedig, mintha mi se történt volna, átnyergelt a jászberényi kosarasokhoz – igaz, már nem tulajként, hanem csak főszponzorként. 2013 őszén egy felsőtárkányi kirándulást követően aztán megkereste az ottani NB III-as focicsapatot is, hogy szívesen szponzorálná őket, akik kaptak az alkalmon, és cserébe még egy időre Détári Lajost is megszerezte nekik edzőnek. 2014 tavaszára – vagyis már a számlák zárolása után – viszont elfogyott a pénz ott is. De hogy Sz.-F. mennyire biztos volt a dolgában, jól mutatja, hogy még 2013 novemberben maga jelentkezett gyémánt fokozatú, több tízmilliós támogatást jelentő szponzornak a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnél. A szövetség azonban gyanakodni kezdett, mert bizonyos mérlegadatokat nem kaptak meg, és arra is rájöttek, hogy a Fortress nem az 1947 óta működő amerikai Fortress leánya, így 2014. február elején felbontották a szerződést.

Beágyazódott a NER-be

Sz.-F. Zsolt részben érthető, részben érthetetlen okokból ül egyedül a vádlottak padján – ezt már Kelen László ügyvéd mondja, aki 1300 sértettet képvisel. A sikkasztás, csalás és társai szándékos bűncselekmények, vagyis ahhoz, hogy megvádolhassák őket, a tetteseknek, társtetteseknek, ez esetben a Fortress kiajánlóinak tudniuk kellett azt, hogy itt csalásról van szó, és a befektetők nem fogják megkapni a pénzt. Ez esetben azonban a kiajánlók ugyanúgy azt gondolták, hogy egy sima befektetésről van szó, ráadásul maguk is befektetők voltak, az ő pénzük egy része is elúszott, ők is arra várnak, hogy visszakapják azt – ez az érthető ok.

Kelen László. Fotó: Mohos Márton/24.hu

Ami azonban érthetetlen, folytatja az ügyvéd, hogy ezt a bűncselekményt társadalmi hozzájárulás, segítők nélkül nem tudta volna végrehajtani, kellett, hogy legyen mellette valaki, aki segít a pénzek átcsatornázásban. Ezt támasztja alá Kelen László szerint az, hogy egy olyan múlttal rendelkező embernek, mint Sz.-F. Zsolt, nem szabadott volna egy ilyen cég élén állnia. Az Index által is előásott információk szerint már 1996-ban beperelték a Sz.-F.-et a szülei, miután elzálogosította a házukat – akkor el is ítélték csalás és hitelsértés miatt, de a börtönbüntetését felfüggesztették. 1998-ban több rendbeli csalásért és okirat-hamisításért három és fél év börtönt kapott, az ítélet 2004-ben lett jogerős, börtönbe ment, majd – írja az Index – átmenetileg szabadlábra került, és ez alatt újra illegális betétgyűjtésbe kezdett.

Azt pedig már 2018-ban a Pesti Srácok derítette ki, hogy az elegáns Váci úti irodaházban,ahol annak idején a Fortress központja működött, Sz.-F. egykori üzlettársa egy floridai cégen keresztül egy pénzügyi tanácsadót kezdett el működtetni, a Reditus Trade Trust Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviseletét.

Kelen László szerint Sz.-F. „társadalmi beágyazottságát” a férfi szponzorációs tevékenysége is segítette, amelynek során nem csak sportcsapatoknak segített, de Havasi Balázs zongoristának is a támogatója volt.

Ő tulajdonképpen beilleszkedett a NER rendszerébe.

Az is furcsa, tette hozzá, hogy amikor 2011-ben megvizsgálta a pénzügyi felügyelet a Fortress tevékenységét, nem jelzett semmi rendellenességet, 2013-ban azonban már annyi szabálytalanságot talált, hogy rögtön zárolták is a számlákat, és fel is jelentették őket a rendőrségen.

Kelen László szerint az is aggasztó, hogy miközben itt egy 10 milliárd forintos csalásról van szó, amely összeg egy részét valakik külföldre mozgatták, a rendőrségnek mindössze 1,5 milliárd forint értékű vagyont sikerült lefoglalnia, abból kellene kártalanítani a befektetőket.

Sértetti részről itt sokkal többről van szó, mint egyszerű pénzvesztésről, jegyzi meg az ügyvéd. A sértettek 75 százaléka kisbefektető volt, 5 millió forintnál kevesebbet fektetett be,

sokan az összes addigi megtakarított pénzüket befektették, és ez a pénz később igen csak hiányzott nekik.

Az már más kérdés, hogy az elmúlt 6–7 évben sokan már túlléptek ezen, és szeretnék ugyan visszakapni a pénzüket, de láthatóan belefáradtak. Amikor a bíró arról érdeklődött a tárgyaláson az egyik sértettől, hogy mire emlékszik a befektetéssel kapcsolatban, az asszony felháborodva válaszolta: ez már olyan régen volt, nem foglalkozik vele. Egy másik sértett pedig rezignáltan annyit jegyzett meg:

Ez az életemnek csak egy nagyon kicsi morzsája.

Kiegészítés: Cikkünk első verziójában azt írtuk, hogy Sz.-F. egykori üzlettársa és a Fortress egykori kiemelt ügynöke között névazonosság fedezhető fel. A Reditus tulajdonosa azóta jelezte, hogy sohasem volt a Fortress ügynöke. 

Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik