A Navracsics Tibor nevével fémjelzett “Polgári kormányzás 2006” munkacsoport intenzíven dolgozik a különböző modelleken; tanulmányozzák az európai trendeket, az angol (“első”, illetve “másodosztályú” miniszterek), francia (kabinetrendszer) kormányzást. Van ugyan más verzió is, de név nélkül nyilatkozó fideszes politikusok valószínűsítik: a választások után átrajzolják a minisztériumi struktúrát, s várhatóan hat csúcsminisztériumot hoznak létre.
A most körvonalazott fideszes elképzelések annak megfelelően rajzolnák át a minisztériumi struktúrát, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. A kormányzati rendszernek illeszkedni kellene az uniós döntéshozatali rendszerhez, a fejlesztési források “útvonalához”. Másrészt ilyen keretek között a miniszterelnöknek pusztán szűk körrel, a csúcstárcák élén álló “államminiszterekkel” vagy “kabinetminiszterekkel” kellene egyeztetni, így a belpolitikai kormányzati döntéshozatal is felgyorsulna.
Fideszes politikusok a lapot úgy tájékoztatták, hogy “egyelőre még nincs Orbán Viktor zsebében az árnyékkormány-lista”, nevek viszont már forognak. A hírek szerint Navracsics Tibor lehet a kancellária-miniszter, noha e poszt kapcsán Rogán Antalt is az esélyesek között emlegetik. A volt kancelláriaminiszter Stumpf István uniós fejlesztési miniszter lehet, az európai parlamenti képviselő Schmitt Pál a környezetvédelmi miniszteri tisztségre aspirál Fidesz-győzelem esetén. Pokorni Zoltán biztosan pályázhat az oktatási miniszteri posztra, de Varga Mihály, Martonyi János, Matolcsy György és a “tanulmánykészítők”, (Mikola István, Pálinkás József és a Nemzeti Konzultációs Testület tagjai) is bársonyszékre, vagy államtitkári pozícióra számíthatnak.
