A FigyelőNet kérdésére a Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs osztályán elmondták, hogy az állategészségügyi hivatal folyamatosan egyeztet a német hatóságokkal. Bajorországban jelenleg büntetőjogi eljárás folyik, és egyelőre nem bizonyították hitelt érdemlően, hogy valóban átminősítettek vágóhídról származó készítményeket. A magyar szervek csak ezután tudnak érdemi lépéseket tenni.
Korábban a Magyar Televízió híradója számolt be a Németországban dagadó húsbotrányról. A Stern magazin információi szerint német, francia, olasz, litván, lengyel és magyar húsfeldolgozókhoz kerülhetett azokból az emberi fogyasztásra alkalmatlan disznóbőr és csirkecsont szállítmányokból, amit német, svájci és osztrák vágóhidaktól vásárolt fel egy bajorországi cég és átcimkézve adott tovább.
A Híradónak Menczel Lászlóné, a Magyarországi Húsiparosok Szövetségének titkára elmondta, hogy a hazai feldolgozók szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak tesznek eleget, hogy a legális kereskedelemben az átminősített szállítmány biztosan nem jelent meg.
Roland Eichhorn, a bajor környezetvédelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy elkéstek az akciókkal: „Abból kell kiindulnunk, hogy már nem tudunk semmit sem bevonatni a szupermarketek polcairól, mivel az élelmet valószínűleg már elfogyasztották” – közölte vasárnap. A szóvivő szerint a rengeteg közvetítő, beszállító és a beszállítók beszállítóinak nagy száma miatt aligha lehet a vágóhídi hulladéknak az élelmiszerboltokig, a fogyasztóig vezető útját rekonstruálni.
A bajor húsbotrányként elhíresült ügyben úgynevezett harmadik kategóriás vágóhídi hulladékokról van szó: testrészekről, bőrről, csontokról. Ezeket a maradványokat állítólag csak kutya- és macskaeledel készítésénél szabad felhasználni, illetve csontliszt, biogáz nyerhető belőlük. Az ügy kipattanása óta mindig hangoztatják, hogy a nevezett vágóhídi hulladék nem veszélyes az egészségre, mert magas hőmérsékleten dolgozták fel.
Mint a Stern magazin legújabb számában írja, óvatos és előzetes becslés szerint az elmúlt 24 hónapban 400-600 tonna disznóbőrt és 1400 tonna szárnyascsontot nem állateledel, hanem emberi fogyasztásra ajánlott élelmiszer készítésénél dolgoztak fel. Németországban szárnyasokat feldolgozó, zselatint előállító üzemeknek adtak el a hulladékokból, külföldön litván, lengyel és magyar kolbászkészítőknek, valamint egy francia és olasz zselatinüzemnek, a Stern szerint.
A memmingeni ügyészség egy gyanúsított ellen folytat eljárást, a szóban forgó vágóhídi hulladék mennyiségét időközben már 2500-2600 tonnára becsülik. Jürgen Trittin szövetségi fogyasztó- és környezetvédelmi miniszter felháborodását fejezte ki, s követelte a cégnevek közzétételét, hogy a fogyasztók visszavihessék a vásárolt árut a boltba.
