Jézus, bár nem úgy segítette az emberek evilági boldogulását, ahogy elvárták tőle, azért a társadalmi igazságtalanságokat látva nagyon „konkrét tudott lenni”, és határozottan felemelte a szavát – fogalmazott Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek adott karácsonyi interjújában. Hozzátette: ezzel a mai keresztényeket is feljogosítja arra, hogy közéleti kérdésekben állást foglaljanak egyénileg vagy egyházként.
Felidézte: az elmúlt év az emlékezés ideje volt. A rendszerváltozás 30. évfordulója az egyházaknak fontos évforduló, ugyanakkor az emlékezés lehetőséget ad az önkritikára is. „Be kell látnunk”, hogy az elmúlt rendszer lebontásában az egyházak nem jeleskedtek. A náci és a kommunista rendszerben is sokszor csak sodródtak az eseményekkel, és túlságosan meg akartak felelni az akkori hatalomnak. Az önvizsgálat pedig „arra kötelez, hogy okulva a múlt hibáiból, merjünk önállóan kezdeményezni, merjük felemelni a szavunkat” – fogalmazott a püspök.
Hozzátette: az egyházak önállósága természetesen gazdasági kérdés is, hiszen a jelenlegi rendszerben szükségük van az állam támogatására, ugyanakkor jó lenne tudatosítani a hívekben, hogy az ő adományozó készségükön is múlik, hogy az egyház mennyire tud függetlenedni az államtól. Figyelmeztetett: el kell kerülni, hogy az egyházak egymás riválisaivá váljanak a nem egyértelmű egyház-finanszírozás miatt. „Ma már senkit nem izgat, hogy mi van a költségvetésben, mert a nagy összegek sorsa egyéni lobbik alapján dől el, gyakran egyedi támogatások formájában.” A kiszámíthatatlanság miatt pedig sokszor azt érzik az egyházak, hogy versenyeztetve vannak, és egymás rovására kapnak támogatásokat; ha valamelyikük pénzt kap, akkor a másik nem fog, és fordítva – jegyezte meg.
Fabiny Tamás beszélt az üldözött keresztényekről is, hangsúlyozva, hogy az ő sorsuk az európai kereszténység jövőjét is meghatározza. Ha a közel-keleti kereszténység „elesik, akkor nekünk is sokkal nehezebb lesz” – jegyezte meg. „Az ő helytállásuk szembesít minket azzal, hogy milyen lanyhák vagyunk a kereszténységünkben”. Az európai ember „elkényelmesedett, és e kényelemben dagonyázva mindent föláldoz a fogyasztás oltárán” – fogalmazott.
Túlzásnak nevezte, hogy „európai keresztényüldözésről beszéljünk”, még ha érik is olykor „kellemetlenségek” az európai keresztényeket. Példaként említette a sértő publicisztikákat, mondván: nem jó, hogy megjelennek ilyen írások, de ezektől a „fricskáktól” még senkinek nem dobnak benzines palackot a házára. Szemben mondjuk Nigériával, ahol ő maga is látta a keresztény templomok és lakóházak elleni támadások nyomait.
Kijelentette: álszentnek tartja a különbségtételt „a szekuláris nyugati világ és a nagyon vallásos Magyarország között”. „Ne áltassuk magunkat azzal, hogy buzgók vagyunk a vallásosságban. Máshogy vagyunk szekularizáltak, de szekularizáltak vagyunk mi is” – mondta Fabiny Tamás, majd reményét fejezte ki, hogy az idei karácsony sokak életében elhozza a Jézusra találás, a személyes megtérés ajándékát.
Kiemelt kép: MTI / Mónus Márton
