Nem olyan egyszerű elfogadni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a javaslatát, amely a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének moratóriumára vonatkozik – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a NATO Londonban tartott vezetői találkozójának végén tartott sajtótájékoztatók egyikén.
Merkel szerint a javaslat elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy a NATO-tagállamok nem tudnának reagálni a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértéseire.
Ennek ellenére meg kell vitatni – különösen az Egyesült Államokkal – , hogy a Nyugat miként folytathat párbeszédet ebben a kérdésben Oroszországgal
– mondta a kancellár.
Merkel utalt arra, hogy a NATO már világossá tette: nem fog szimmetrikus módon reagálni az INF-szerződés megsértésére közép hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésével.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Oroszország nem ellensége a NATO-nak.
Nincs semmiféle ellenség. A NATO-t jelenleg senki sem támadja
– válaszolt arra az újságírói kérdésre az államfő, hogy Oroszország milyen összefüggésben merült fel a csúcstalálkozón.
Ellenségként csak a terrorszervezeteket lehetne megnevezni, amelyek veszik maguknak a bátorságot és civileket meg katonákat támadnak. De nem beszélhetünk államok szintjén ellenségekről
– mondta Duda hozzáfűzve: „Oroszország szomszédunk, nem mindig értünk vele egyet ugyan, sőt, egyes tetteit megengedhetetlennek tartjuk”.
A lengyel államfő beszélt arról is, hogy országa egy deszantos egységgel és két vadászrepülőrajjal erősíti a NATO gyorsreagálású erőit.
Törökországgal összefüggésben elmondta: a NATO-csúcs résztvevői ismételten hangsúlyozták, hogy Ankara álláspontját is figyelembe kell venni – különösen ami a közel-keleti térséget illeti – az aktuális fenyegetésekről szóló vitákban.
Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az „E3 plusz Törökország” formátumú, vagyis Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Törökország képviselőivel zajló tárgyalásokat fenn kell tartani. Kedden Johnson a német kancellárral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel tanácskozott a török haderő által megszállt észak-szíriai területekről.
Elismerjük, Törökország úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik rá
– mondta Johnson. Ehhez hozzátartozik az a négymillió szíriai menekült, akit az ország befogadott, és a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár szervezet nagyon is valós terrorista fenyegetés – hangsúlyozta Johnson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tisztában legyünk az ankarai vezetés valós szándékaival. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy a párbeszédet ebben a formátumban folytatják – tette hozzá.
(MTI, kiemelt kép: Europress / Nicholas Kamm / AFP)
