Korunk egyik játszóterén, a YouTube-on is megtekinthető az az emlékfilm, amelyet 2012-ben, Simon Tibor halálának 10. évfordulójára készítettek.
A videót eddig több mint 23 ezren tekintették meg, 309-en „belájkolták”, a lefelé mutató hüvelykujjra egyetlen kattintás sem érkezett eddig. Ez mindent elárul a videóról és annak főszereplőjéről.
Simon Tibor a Ferencváros legendája (rövid ideig játszott a BVSC-ben, majd edzősködött Sopronban), szíve, motorja volt. Ellentmondást nem tűrően állt ki mindig a zöld-fehér színekért, de nemcsak lélekben volt ott a pályán, ugyanis remek védő volt, jó játékos.
A tragédia
2002. április 21-én a Kispest elleni bajnoki után nem utazott vissza csapatával Sopronba, egy születésnapi összejövetelen vett részt ugyanis Budapesten.
A Mammut bevásárlóközpontnál lévő Caffe Allure bárban az ünneplés közben egy pezsgő kibontásakor a pezsgő kifutott és más vendégekre is ráspriccelt. A két társaság összeszólalkozott, a szórakozóhely biztonsági szolgálata is beleszólt a vitába. Simon az utcára menekült, ám a verekedés itt is folytatódott. Ő a földre esett, majd vélhetően viperával tovább ütötték és otthagyták az úton, egy arra járó autó is elütötte.
Barátja hívta a mentőket, a mentősök pedig még tudtak vele beszélni, később azonban elvesztette az eszméletét. Súlyos koponyasérüléssel és agysérüléssel a Szent János Kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták.
Az elkövetkezendő két napon három koponyaműtétet is végrehajtottak rajta, ekkor úgy tűnt, hogy sikeresek voltak a beavatkozások. 2002. április 23-án aztán állapota hirtelen válságosra fordult, majd a késő esti órákban belehalt sérüléseibe.
A Simont bántalmazó biztonságiak közt volt egy szabadnapos készenléti rendőr törzsőrmester is, akit az eset után parancsnoka felfüggesztett.
A Ferencváros idén is megemlékezett hivatalos weboldalán Simonról, akinek mezét a klub visszavonultatta. A Fradi Facebook-oldalán is egy kép emlékezik róla, a kommentek közül egyet idéznénk:
„Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért, és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!”
