Tudomány

Füst nélkül Magyarországon?

A világon jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, és az előrejelzések szerint ez a szám 2025-ig számottevően nem is fog érdemben változni. Csak Magyarországon – az egészségügyi figyelmeztetések, riasztó statisztikák és az ismert kockázatok ellenére – kétmillióan gyújtanak rá naponta. Teszik mindezt úgy, hogy ezzel nemcsak saját magukat, de a környezetükben élő nem-dohányosokat is kockázatoknak tehetik ki. Hiszen a cigaretta egészségügyi következményei nem csupán a dohányosra vonatkoznak, a társadalom jelentős részét érintik – szinte mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki hódol e káros szenvedélynek, és ezáltal érintettjévé válik a témának.

A cigaretta és következményei

Kevesen tudják, hogy bár a függőségért alapvetően a nikotin felelős, ami elsődlegesen káros az egészségre a cigarettázásban, az az égés, és az ennek során keletkező dohányfüst. Ebben ugyanis a kimutatott több mint 6000 vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Így – bár a nikotin valóban komoly függőséget okoz és olyan mellékhatásokat okozhat, mint például a fejfájás, szédülés – ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is inkább azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek.

Búcsút intünk a füstnek

Természetesen a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek rá se gyújtani, vagy ha ez már megtörtént, akkor végleg lemondani a cigarettáról. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a legjobb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat.

Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen egy füstmentes technológiát választunk, nemcsak saját magunk, de a közvetlen környezetünkben élőket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.

Ezeknek a különféle füstmentes technológiáknak a lényege, hogy égés helyett olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, vagy a nikotin tartalmú folyadékot, ami már elég ahhoz, hogy a nikotint is tartalmazó pára felszabaduljon, de van olyan megoldás is, amelynél kémiai reakció révén keletkezik nikotinpára. Ezeknél a különféle technológiáknál mivel nincs égés, nincs füst sem, így kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a cigaretta.  

Kockázatmentességről azonban ezek esetében sincs szó: a füstmentes technológiák is tartalmaznak nikotint, ami például függőséget okoz, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert.

Az egyértelmű kell, hogy legyen minden dohányos számára, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának végleges abbahagyása biztosíthatja. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Kiemelet kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik