A három legnagyobb közvélemény-kutató – a Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián – vezetője hangsúlyozta: a politikusok igyekeznek saját érdekeiknek megfelelően azt sugallni, hogy az egyes cégek párthoz kötődnek, ehhez pedig a média jó partner. Véleményük szerint az emberek kevésbé gondolkodnak ezen, kevesen élnek ilyen feltételezéssel. Ezért sem Kolosi Tamás, a Tárki elnök-vezérigazgatója, sem Hann Endre, a Medián igazgatója, sem pedig Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezetője nem kívánt függetlenségüket bizonygató érveket felsorakoztatni.
A média manipulál
Pártok és kutatók
Az egyes kutatócégek „párthovatartozásának” alapja rendszerint az adott cégeket vezető személyek esetleges politikai szerepvállalása. Levendel Ádám 2002-ben Medgyessy Péter tanácsadója, sőt, tanácsadóinak koordinátora volt, míg a Szonda Ipos független közvélemény-kutatót is vezette. Kolosi Tamás, a Tárki vezetője pedig Orbán Viktor miniszterelnöki főtanácsadója volt. A Tárki Fidesz-kötődésének látszatát erősíti Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere is, aki a cég független elemzője is egyben. Hann Endre, a Medián igazgatója pedig az SZDSZ alapítója, igaz, a Medián megalapításakor nyíltan lemondott minden pártmegbízatásáról, és a szakmát választotta. De 2002-ben például olyan liberális értelmiségiekkel együtt, mint Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc vagy Rajk László, nyílt levélben kérte számon Medgyessy Pétertől ígérete betartását, egy valódi nyilvánosságot biztosító ügynöktörvény megalkotását.
Elvadult gondolat
„Vad gondolat, hogy a közvélemény-kutatók szándékosan változtatnának az adatokon. Ez ellen szól például, hogy hónapok óta az ellenzéki kötődéssel hírbe hozott Tárkinál a legkisebb a Fidesz előnye, és nálunk, akiket kormánypárti szimpátiával gyanúsítanak, a legnagyobb. Ha valaki végignézi a Medián immár 16 éves adatsorait, semmilyen tendenciózus, irányzatos összefüggést nem talál” – mondta Hann Endre a FigyelőNetnek. A Medián igazgatója ugyanakkor hozzátette: a politikusok észjárásától nem idegen a felmérések befolyásolásának gondolata. „Megeshet, hogy például egy kétszázalékos párt úgy képzeli, érdemes lehet megkörnyékeznie egy céget. Ha akár egyszer is mondjuk öt-hat százalékosként szerepel az újságok címlapján, megérné nekik. Erre azonban aligha hajlandó egy komoly kutatóintézet. Ha mégis megtenné, hiteltelenné válhatna, hiszen a nagy verseny már szinte garantálja a kölcsönös ellenőrzést. A nagyobb közvélemény-kutató vállalatok egyébként mind tagjai a Piackutatók Magyarországi Szövetségének, és ez is egy újabb színtere az önkontrollnak, az etikai bizottságban bármikor bejelentést lehetne tenni, ha a gyanú felmerülne” – hangsúlyozta Hann Endre, aki egyébként a szövetség elnöke.
Bizalmi munka
Augusztusi adatok
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz augusztusban a Szondánál 53, a Mediánnál és a Gallupnál egyaránt 54 százalékon áll (a Tárki adatai nem elérhetőek még). Az MSZP-t a Szonda 36, a Medián 37, a Gallup pedig 38 százaléknak mérte. Az MDF a Szondánál és a Mediánnál kettő, a Gallupnál három százalékon áll. Az SZDSZ ugyancsak a biztos pártválasztók között a Szonda és a Gallup mérése szerint három, a Medián szerint pedig öt százalékot mért.
Hann Endre hozzátette: sohasem titkolta SZDSZ-es múltját. „1989 közepén – a Medián megalapításakor – egyértelművé tettem, hogy a politika és a szakma közül az utóbbit választom, pártbeli funkciómról, párttagságomról lemondtam. Úgy gondolom, az adott kutatócég szakmai reputációjának árt, ha a vezetője párttisztséget is betölt” – mondta Hann Endre. Mint kifejtette, vannak, akik váltogatják a szerepüket: hol közhivatalt töltenek be, hol pedig független elemzőként tűnnek föl. Véleménye szerint ez nem biztos, hogy jót tesz a szakma reputációjának. „Persze azok, akik politikai kutatásokat végeznek, óhatatlanul kapcsolatba kerülnek politikusokkal, akik igénylik a kutatási adatok értelmezését, a következtetések megfogalmazását. Ez nem jelenti azt, hogy szerencsés, ha egy kutatóintézet valamelyik vezető munkatársa formális megbízatást vállal kormánytanácsadóként” – véli Hann Endre.