Nem saját esetet szeretnék leírni, hanem olyat, amit a neten találtam angolul. A fórumban arról ír egy nő, hogy rendkívül érzékeny a teste, és nagyon csiklandós. Gyűlöli, hogyha csiklandozzák, ennek ellenére a férje folyamatosan csiklandozza. Arról is ír, hogy pánikba esik, elveszti a teste felett a kontrollt ilyenkor, és bár kifelé úgy tűnik, mintha a nevetése őszinte lenne, belül nem ezt éli meg. Arról is panaszkodik, hogy a férje rendszeresen akkor ölelgeti meg hátulról, amikor a konyhában éles késekkel vagy forró serpenyőkkel dolgozik, és minsig megkéri a férjét, hogy ezt többet ne tegye, ő mégis megteszi. Két dolog háborított fel, hogy a kérdező nő részéről a 8 éves boldog házasság után azt várja a szeretett férjtől, hogy ne fejezze ki rajongását, vágyait a derekát, inkább csókolja meg! Ígéretet akar kierőszakolni, hogy ne nyúljon hozzá? Amit meg akar ígértetni a férjjel, az az előjáték és házasság sava-borsa. A testéhez való joga a házasságban megoszlik, a másik félé ugyanúgy. A fórumon valaki válaszolt neki, és egyből a kínzás irodalmát ajánlotta, holott a Kama sutra, az Anangaranga inkább erről szól. Szerintem van még mit tenni a párkapcsolatok terén, küzdeni például az elzárkózás, prüdéria és a rosszul értelmezett jogok ellen, kötelességek fogalmával szemben. Ha van ideje, örülnék a válaszának. Lehet hogy bennem van a hiba, hogy ezek fellázítottak?
Az olvasói levelet Tamás küldte nekünk, akinek mi adtuk a nevet, hogy az ő névtelenségét is garantáljuk. Rendhagyó módon nem az olvasó saját történetét osztjuk meg, hanem az általa kérdezett párkapcsolati problémáról lesz szó: hol vannak a határok, és miért kell tiszteletben tartani azokat?
Az éveken át csak eltűrt szex idővel kiderül, és a problémák a felszínre kerülnek
Amiket a fórumokban olvasni, nem kell feltétlenül elhinni, először is ezt lenne fontos tisztázni. Másrészt pedig azt, hogy a párkapcsolaton, házasságon belül is joga van mindenkinek a saját testéhez, ő rendelkezik felette, akármilyen élethelyzet is van, tehát nem oszlik kétfelé a test jogosainak száma. Bármilyen játék akkor jó, akkor működik, ha kölcsönös,
Ebben az esetben a gond inkább az lehet, hogy a nő sok éven át tettette, hogy szereti, nem szólt időben, sőt, a levélben most sincsen arról szó, hogy leült, és elmondta a férjének, mi az, ami őt zavarja. Ez egy jelenség sajnos, szexuálterápián több olyan házaspárral is találkoztam már, akik éveken át képtelenek voltak elmondani egymásnak, mi az, amit élveznek az együtt töltött intim pillanatokban, és mi az, amit csak eltűrnek azért, hogy a másikat ne bántsák meg. Rendszerint ugyanis ez áll az egész mögött, egyszerűen nehéz arról beszélni, mi az, ami nem esik jól, hiszen ez is egy elutasítás.
A jó kommunikáció nélkül azonban nem lesz jó a szexuális élet, hiszen ha valaki nem tudja megmondani, miből akar sokkal többet és mi az, amiből nem kér, akkor éveken át elhiteti a partnerével, hogy minden rendben van, és minden jó úgy, ahogy van. És akkor képzeljük el, hogy a partner, aki éveken át azt gondolja, rendben van a hosszas csiklandozás, majd egyszer csak megkapja, hogy sosem volt jó, sosem élvezte a szerelme, sőt gyűlöli. A problémát tehát abban látom, hogy egyrészt a férfinek vagy nőnek nincs 50-50% joga a másik testéhez, és erőszakkal nem csikarhatja ki sem a szexet, sem a puszilgatást, sem az ölelkezést. Az sem jó, ha valaki nem mondja meg már az elején egy kapcsolatban, hogy ő mit élvez, mit szeret, és mi az, amit nem képes elviselni, amit gyűlöl.
Olvasónkkal egyetértek abban, hogy a spontán ölelgetések, a másik nyakába csókolás, a csiklandozás, a rengeteg intim pillanat, ami nem a szexről szól, hanem a szeretet és szerelem kifejezéséről, a házasságok, párkapcsolatok sava-borsa. Jó, ha ezek megmaradnak hosszú évek után is. Ezek az évődések, játékok valóban előjátékként is működhetnek, de ehhez az szükséges, hogy mindkét fél egyformán élvezze. A saját vágyainkat tehát nem szabad rákényszeríteni senkire, és nem szabad, hogy zsarolással vagy fenyegetéssel bárki elérje azt, amit akar. Ez már nem a kölcsönösségről szól.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
