Tarlós István főpolgármester cikket írt a Magyar Nemzetbe, melyben azt vizionálja, amennyiben Karácsony Gergely veszi át Budapest vezetését, akkor Gyurcsány-féle forradalom várható.
Én nyugalmat akarok, és megvédem a várost. Karácsony Gergely (Gyurcsány nyomán) tüntetést, „forradalmat”, szakadatlan háborúskodást ígér. Ráerőltetné a városlakókra a feszültséget. Karácsony gerillaharcról álmodik
– írja Tarlós, majd hosszan sorolja azokat a projekteket, melyeket 2010 óta a hivatalban levő városvezetés megvalósított. Majd felteszi a kérdést:
Hát Zuglóban? Mi történt 5 év alatt? Illetve mi nem?
Erre a választ nem kapja meg az olvasó, de az kiderül, hogy Tarlós mit gondol az ellenzéki előválasztásról:
Közvetlen a „nagy győzelmet” követően, mikor Karácsony valamivel több, mint 30 ezer szavazatot begyűjtve „nagy fölénnyel” fölékerekedett Kálmán Olgának, illetve egy teljesen ismeretlen kívülállónak. Az ellenzék megnyerte az ellenzéki előválasztást mintegy 5 százalékos részvétel mellett.
Tarlós szerint Karácsony a saját személyisége és teljesítménye bemutatása helyett mintha valami kormánypárttal szembeni „budapesti demonstráció” tervével és reményével bizakodna sikert elérni. A főpolgármester azt sem érti, hogy a „demokratikus ellenzék” miért nem őszintébb:
Hiszen arról van szó, hogy nem érdekli őket, személy szerint ki a főpolgármester, az sem, hogy mi lesz a várossal. Karácsony nem is beszél Budapest tényleges problémáiról, valószínűleg mélységében nem is ismeri azokat. A lényeg, hogy Gyurcsány irányíthassa. Gyurcsány Ferenc mindenáron vissza akarja szerezni a hatalmat, ha nem is formálisan, de úgy, mint mondjuk Teng Hsziao-ping. A történetnek ez a lényege, a többi halandzsa.
Tarlós vitázna Karácsonnyal, de csak „előre nem egyeztetett fővárosi és zuglói témákban, és „face to face” közreműködő nélkül. A felkészültség csak így mérhető le szerinte.
Hosszú cikkében arról is ír, ha az emberek Karácsonyt választják, akkor szívfájdalom nélkül távozik:
Igazán sok választást nyertem 30 év alatt, és nem szenvedek kóros hatalommániában. Ha a nép Karácsonyt választja, én gratulálni fogok neki, sok szerencsét kívánok (amire talán szüksége lesz), és szívfájdalom nélkül elmegyek. Ez esetben azonban a levegőben van a kérdés, hogyan folytatja a város.
