A korábban vártnál alacsonyabb idei növekedési ütemet a kutatóintézet az ipari termelés, illetve kiviteli dinamika lassulásával magyarázza. Azzal számolnak, hogy az infláció júniustól emelkedik, de éves szinten így sem nő 4 százalék fölé.
Míg januárban 2,7 százalékkal, februárban már mindössze 1,3 százalékkal bővült az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. Jelentős lassulás volt megfigyelhető az export-értékesítésben. A kivitelben meghatározó villamos gépek és műszerek exportja 3 százalékkal csökkent februárban. Éves átlagban 6 százalék körüli ipari termelés-növekedéssel számolnak 2005-ben.
Márciusban az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya elérte az éves terv 47,4 százalékát. Az év elején több egyszeri tétel is terhelte a költségvetést, feltehetően az év második felében már nem nő ilyen gyorsan a hiány. Mindent összevetve 2005-ben az ESA95 szerinti, nyugdíjreformmal korrigált egyenleg a GDP 4 százaléka körül alakulhat – teszik hozzá.
Az év első két hónapjában a behozatal növekedése meghaladta a kivitel bővülését. Az áruforgalmi hiány prognózisuk szerint 4 milliárd euróra nő, míg a folyó fizetési mérleg passzívuma elérheti a 6,7 milliárd eurót. A külső finanszírozási igényt az európai uniós tőketranszferek csökkenthetik. A 2004. utolsó negyedévi közvetlen tőkebefektetési adatok alapján 2005-ben további növekedésre számítanak, így javulhat a folyó hiány finanszírozási szerkezete.
Az infláció a kutatók szerint májusban érheti el idei mélypontját, a 12 havi árindex az ötödik hónapban elsősorban bázishatás miatt megközelítheti a 3 százalékot. Júniustól azonban a mutató emelkedésére számítanak, ami év végére elérheti a 4,2 százalékot. Éves átlagban 3,8-3,9 százalékos inflációt prognosztizál az Ecostat. Hozzáteszik, hogy ugyanakkor kockázatot jelent a forint gyengülése, illetve a dollár esetleges erősödése, hiszen az előző évvel szemben mindez nem mérsékli, hanem fel is erősítheti a világpiaci olajár emelkedésének inflációs hatását.
Az irányadó kamat április végére 7,5 százalékra süllyedt. Bár az alacsony inflációs ráta további monetáris lazítást indokolna, a forint gyengülése miatt indokoltnak tartják az óvatosságot. Év végéig a kutatók szerint 7 százalékra csökkenhet az alapkamat, míg az árfolyam az utolsó negyedévben 250 forint/eurós szint közelében ingadozik majd.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
