– derül ki abból az április második felében készített reprezentatív felmérésből, amelyet a Závecz Research készített a 24.hu megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka minősítette nagyon előnyösnek, 59 százalékuk pedig előnyösnek a magyar EU-tagságot, amelyet mindössze 17 százalék ítél hátrányosnak.
Noha az ellenzéki szavazók még kedvezőbbnek látják a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt évet, és 88 százalékuk előnyösnek tartja a belépést, jól látható, hogy a Fidesz-szavazók körében sem működik az általános EU-ellenes propaganda: 63 százalék előnyösnek, 10 százalék nagyon előnyösnek gondolja Magyarország uniós tagságát, azaz közöttük is majdnem háromnegyednyi az elégedettek aránya.
Ha azt keressük, hogy kik a legkevésbé lelkesek az uniós tagságunk miatt, az 50-59 éves korosztályt emelhetjük ki. Ugyan még közöttük is 65 százalék tartja jónak az EU-tagságunk mérlegét, de ebben a korosztályban vannak a legtöbben, 24 százaléknyian, akik szerint az inkább hátrányokkal járt.
Árnyaltabb kép bontakozott ki, amikor a kutatás során azt kérdezték a válaszadóktól, hogy egy ötös skálán mennyire teljesültek a csatlakozással kapcsolatos várakozásaik.
Itt a közepesnél kicsit jobb, 3,2-es átlagosztályzat született, a legjobb érdemjegyet (3,4) a legfiatalabbak, vagyis a 18 és 29 év közöttiek adták, a legrosszabbat (3-ast) az általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők, illetve a községben élők. Ugyanakkor mind a Fidesz-szavazók, mind az ellenzékiek átlagos osztályzata 3,2 volt, vagyis úgy fest, a pártszimpátia ebben nem befolyásolja érdemben a véleményeket.
A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy a magyarok, ha dönthetnének, újra az uniós csatlakozásra szavaznának-e. Erre a kérdésre 69 százalék válaszolt igennel, 19 százalék nemmel, és mindössze 7 százalék mondta azt, hogy nem menne el voksolni. Az adatokat így nehéz összevetni a 2003. áprilisi népszavazás eredményével, amelyen – bár 84 százalék szavazott az uniós tagságra – a részvétel mindössze 45,6 százalék volt, és az ezt sugalló válaszok ellenére aligha képzelhető el, hogy most majdnem kétszer ennyien vennének részt egy referendumon. Ehelyett inkább az egyes csoportok eredményét érdemes összevetni (az alábbi grafika tetején lehet választani korcsoportok, településtípusok, illetve pártpreferenciák alapján).
Az adatokból az látszik, hogy
A legkisebb (53 százalékos) arányban ismét csak az 50 és 59 év közöttiek válaszoltak úgy, hogy a csatlakozásra szavaznának, és negyedük kimondottan ellene voksolna. Így tenne a Fidesz-szavazók közül is minden negyedik válaszadó, miközben a kormánypártot támogatók jelentős többsége, 61 százaléka ma is belépéspárti.
Amikor viszont az uniós csatlakozást hipotetikusan ellenzőknek úgy tették fel a kérdést, hogy ha arról kellene szavazni, Magyarország kilépjen-e az Európai Unióból, mindössze a háromnegyedük felelt igennel, 12 százalék pedig ma már nem lépne az Európai Unióba, de egy referendumon a bent maradásra szavazna, vagyis úgy ítéli meg, hogy a kilépés több kárt okozna.
A Závecz Research számos, az uniós tagsággal és az EP-választással kapcsolatos kérdésben mérte fel a 24.hu megbízásából a közhangulatot, az adatokat a következő hetekben, a május 26-ai EP-választás előtt ismertetjük.
Kiemelt kép: Hajdú Anna
