Egyebek között a menekültek elől való elzárkózás miatt sajnálkozott Ferenc pápa Rómában, a Colosseum előtt elhangzott meditációjában, péntek este. A katolikus egyházfő szomorúnak nevezte, hogy a hazájukban dúló konfliktusok elől menekülőket
zárt ajtók és politikai számítások miatt páncélba burkolt szívek várják.
A pápa az alkalmat arra is kihasználta, hogy bírálja a haszonlesést és a hatalmat. Kitért arra, hogy vannak olyan családok, amelyeket
szétrombolt az árulás és a rosszindulat és az önzés ártalmas kísértése.
Ferenc pápa a világ egyik keresztjének nevezte, hogy lehetnek emberek, akik „éheznek a kenyérre és a szeretetre”, míg másokat „elhagynak még a saját fiaik és rokonaik” is. Ugyancsak a világ keresztje, hogy „népek szomjaznak az igazságra és békére” és „nincs meg nekik a hit vigasza”.
Ferenc pápa megemlítette azokat a hívőket is, aki Isten szavainak megfelelően akarnak élni, de „háttérbe szorítják és még a saját családtagjaik is”. Mások, akik „megpróbálják elvinni a világnak Isten fényét, nevetségessé, megszégyenítetté téve érzik magukat”.
Az egyházfő végül felemelte szavát az emberek gyengeségei, a képmutatásuk, az árulásaik, bűnek és megszegett ígéreteik ellen. A pápai imával véget ért Rómában a via crucis (keresztút) szertartás.
Kiemelt kép: Ferenc pápa a földön fekve imádkozik nagypénteki igeliturgiáján a vatikáni Szent Péter-bazilikában. MTI/EPA/ANSA/Maurizio Brambatti
