Markovits László pénteken az MTI-nek hangsúlyozta: nem a sportra szánt pénz mennyiségével van probléma, amióta a társasági adókedvezményekből (TAO) a látványsportágakba áramlik be pénz és döntöttek további tizenhat sportág több milliárdos támogatásáról.
“Véleményem szerint az elosztás módjával és arányával van baj, és ezt a problémát sürgősen orvosolni kell, hiszen az egyesületek – kevés kivételtől és a látványsportágak utánpótlás részlegeitől eltekintve – messze alulfinanszírozottak, magyarul krízishelyzetben vannak” – fogalmazott.
Kiemelte: jól tudja, hogy a kormány jelentős lépéseket tett a versenysport feltételeinek javítására, s megjegyezte, ennyi pénzzel a rendszerváltás óta még soha sem gazdálkodhatott a magyar sport. Ugyanakkor jelezte: “az egyesületek, a kiemelt műhelyek még mindig a legutolsó helyet foglalják el a magyar sport hierarchiájában”.
Példaként a Vasas SC-t említette.
Markovits László komoly problémákra hívja fel a figyelmet
Fotó: MTI
“Minden idők egyik legeredményesebb magyar sportklubja, cseppet sem mellékesen a 2013-as évben a MOB által vezetett egyesületi világbajnoki eredményességi rangsorban az első, az elmúlt közel kilenc évben mintegy ötmilliárd forintot spórolt meg az államháztartásnak, a nagy hagyományú fővárosi klubok közül mégis messze a legkevesebb sportszakmai és létesítmény fenntartási támogatást kapja” – jegyezte meg.
Szerinte az is akadálya a változtatásnak, hogy “az egyesületi vezetők közös érdekérvényesítő képessége gyakorlatilag nulla”.
“Mindenki járja a saját útját és úgy próbál boldogulni. Van olyan, akit az önkormányzat karol fel, van olyan, akit egy minisztérium támogat és vannak, akiket a náluk sportoló gyerekek szülei tartanak el” – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az egyesületeknél továbbra sincs átlátható, teljesítmény alapú, egycsatornás, a meglévő összes forrás hatékony és egyeztetett felhasználásával működő állami sportfinanszírozás.
Megemlítette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság által biztosított műhelytámogatás a Vasas vívószakosztályánál az olimpia évében, 2012-ben 5,5 millió forint, 2013-ban pedig – Szilágyi Áron olimpiai győzelmét követően – csak eggyel több, 6,5 millió volt az eredményessége után.
“Az ország egyik legsikeresebb szakosztálya ennyi forrásból nem tudná fenntartani a vívócsarnokát, elvégezni sportszakmai feladatait. Az előbb említett összeg a közel 80 milliós éves költségvetés elenyésző része.”
A Vasas SC elnöke méltatlannak tartja, hogy a londoni olimpiát követően, ahogy a korábbi játékok után sem részesültek a sikerekben közreműködő műhelyek anyagi és erkölcsi elismerésben.
“Azon klubokról és műhelyekről van itt szó, amelyek az olimpiai ciklusban hosszú hónapokig, évekig, a háttér jelentős részét biztosították az érintett versenyzőnek, szakembernek” – fogalmazott Markovits, hozzátéve: “a sportágfejlesztési program, valamint a nemzeti edzőprogram – amelyek amúgy egyértelműen pozitív, előremutató tervek mentén születtek meg – a gyakorlatban még eléggé kiforratlan”.
Szerinte több sportágban egyelőre egyáltalán nem látni, hogy az ezeken a területeken megjelenő milliárdos összegek mikor, milyen mértékben kerülnek az egyesületekhez, és milyen terhet vesznek majd le a klubok válláról.
A Vasas elnöke úgy véli, a kormány szándéka, hogy a klubokat, műhelyeket a korábbinál jóval nagyobb anyagi támogatással ismerjék el, ezért bízik abban, hogy ez a szemlélet “a gyakorlatban is sürgősen meg fog mutatkozni”.
