A modern városokban egyre inkább a távhő határozza meg a jövőt, számos fejlesztési irány született a korszerű fűtésrendszerekre a világ nagyvárosaiban. Párizsban a geotermia, Oslóban a fjordok hőenergiája, Londonban a metróhálózat állandó hőmérsékletű levegője, Törökországban a pisztácia héja, máshol pedig a szennyvíz felhasználásával fejlesztik a nagyvárosokat. Az olcsó, megbízható, valamint környezetbarát technológia jól kihasználja a távhőrendszerek rugalmasságát, vagyis azt, hogy tulajdonképpen bármilyen hőforrásból képes felmelegíteni az épületeket, így az otthonokat és irodaházakat egyaránt.
A fejlesztés tudatos, és ahogy arra az Európai Unió is számos alkalommal rámutatott, a távhő jelentősen hozzájárulhat az energiaárak csökkenéséhez a következő évtizedekben. Ráadásul a környezetet jelentősen terhelő légszennyezés csökkentésére, a szmoghelyzet elkerülésére, az élhetőbb városi környezet megteremtésére az egyik legkézenfekvőbb megoldás a távfűtés szélesebb körű használata.
Épp a zöld gondolat az egyik, ami egyre népszerűbbé teszi a szolgáltatást az európai országok körében. Az alábbi táblázatban is jól látható, hogy az olyan városokban, amelyeket a környezettudatosság fogalmával társítunk – így például Dániában vagy Izlandon – mennyire kiemelkedő a távhő aránya a lakosság körében. Finnországban több mint 50 százalékos a távhő részaránya, míg Nagy Britanniában a következő másfél évtizedben óriási bővülés várható, a jelenleg 2 százalékos háztartási arány 2030-ra akár 20 százalékra is nőhet.
Budapest az élhető városok élvonalában?
Budapest előtt egyértelműen Bécs a legfőbb példa. Az osztrák fővárosban, sőt a svédországi Göteborgban is összekötötték a jelenlegi – budapestihez hasonlóan –szigetszerűen működő hőkörzeteket, és ma egységes megújuló-, hulladék és kapcsolt energiaforrásokkal működtetett hálózatról kapnak olcsó távhőt a fogyasztók.
A fővárosi hőgyűrű részeként valósul meg egyebek között a vállalat Kéménymentes Belváros programja is, amellyel elérhető lesz a távhő a budapesti belváros, így az V., VI., VII., és VIII., kerületben is. A távhővezeték az Erzsébet hídszerkezete alatt fut majd, átvezetve a távhőt Budáról Pestre. A fejlesztéssel a fővárosban csaknem 45 ezer háztartás lesz rácsatlakoztatható a jövőben a FŐTÁV rendszerére. Ha ezek a háztartások is a távhőt használnak majd, akkor évente 15 ezer focipályányi erdő kiirtását lehet megelőzni.
A környezetet jelentősen terhelő légszennyezés csökkentése, a szmoghelyzet elkerülése, az élhetőbb városi környezet megteremtése, tehát egy élhetőbb, tisztább levegőjű főváros érdekében – több éves távlatban – mintegy 44 milliárd forint értékű gerincvezeték-építési munkába kezdett a fővárosi vállalat.
Kiemelt kép: iStockphoto
