Az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója ellen hosszú élete során hét merényletet kíséreltek meg. 1853. február 18-án egy bizonyos Libényi János volt a tettes. A Fejér megyei szabósegéd akkor tört rá Ferenc Józsefre, amikor az éppen a szokásos sétáját tette meg. Déli 12 és 1 óra között sétálgatott minden nap a karintiai kapunál.
Ferenc József ekkor még csak 23 éves volt, éppen a kilátón hajolt ki, hogy megnézze a gyakorlatozó katonákat. Libényi nyakon szúrta a császárt, de ott volt mellette O’Donnel Miksa és Ettenreich József szárnysegédek, akik megakadályozták, hogy nagyobb baj legyen, megúszta az áldozat kisebb sérülésekkel.
A csákvári Libényi Jánost „félkegyelmű szabólegénynek” nevezték a korabeli sajtóban. A törvényszék előtt ezt mondta: „elhatároztam, hogy hazámat a mostani szolgaság alól más módon, mégpedig a császár meggyilkolása által fogom felszabadítani”. Elítélték, felakasztották február 26-án. Az ismerősei megúszták a halálbüntetést, de felkutatták őket és felségárulásért sok-sok év közmunkára ítélték őket.
Libényi egyébként 1849-ben az aradi vár katonai szabóműhelyében szolgált, és végignézte a kivégzésre vitt honvédtisztek gyötrelmeit. Úgy gondolta, Ferenc József ezt megakadályozhatta volna.
Bécsbe ment, ott dolgozott szabósegédként. Állítólag sokat volt a rendszerrel elégedetlen munkásemberek között, de barátai nem voltak. Erős testalkatú, de alacsony ember volt, fekete hajat és bajszot viselt. Sokáig figyelgette a bécsi vár kapuit, itt nézte ki, hogyan viselkedik a császár.
A Pesti Naplóban 1936 októberében egy másfajta elképzelés jelent meg, mely szerint Ferenc József elcsábította volna Libényi húgát, Margitot, és ezért következetett be a merénylet. A császár állítólag gyakran ismerkedett fiatalon (18 évesen került a trónra), és egy práterbeli sétán találkozott a táncos lánnyal (csárdást improvizált neki), akit aztán felkarolt, kitaníttatott.
Egy másik történész-forrás szerint Libényinek a merénylet idejekor egy férfi testvére, egy férjezett nővére és két, 15 év alatti húga volt, így nem valószínű, hogy utóbbiak közül valamelyik Bécsben járt.
Hogy miért történt a késelés, vita tárgya, de egy biztos, Csákváron azt tartják, a merénylet miatt nem érte el soha a vasút a várost. Mindenesetre az események után katonák állomásoztak Libényi szülővárosában és ott is tartózkodtak, másfél évig.
AJÁNLOTT LINKEK:
Libényi Jánosról (wikipedia)
Ferenc József élete (wikipedia)
A csákvári bosszúálló (fmh.hu)
A Ferenc József elleni merénylet (lexikon.katolikus.hu)
