A budapesti Vidámpark hullámvasútja 1922-ben épült. Európában egyedülálló módon favázas, és ma már műemlék. Legmagasabb pontja 17 méter, végsebessége 40 kilométer/óra, a pálya hossza 1000 méter, a vasút menetideje 5 perc.
Ez a miénk. Kicsit rozoga, kicsit kicsi, de a miénk. A legelső masinát 1885. január 20-án szabadalmaztatta LaMarcus Adna Thompson. Nagy lavinát indított el, ma már minden, magára valamit is adó vidámparkban található egy-egy ilyen vasút. Ezek több kocsiból álló, nagy magasságokat és éles kanyarokat is bejáró, olykor fejjel lefelé átforduló, többször indulóhelyükre visszatérő vasutak.
Hogyan készül a hullámvasút?
Érdekes, hogy többen az Oroszországban felépített, jéghegyekben található csúszdákra eredeztetik a hullámvasutat. Leginkább Szentpétervár környékén építettek ilyeneket, és több nyelvben a mai napig erre utal a hullámvasút kifejezés (Russian Mountains) is: montagne russe (román, olasz), montagne russes (francia), montanha-russa (portugál). Ki gondolná, hogy az oroszok lefordítva American mountains-nek mondják ezeket a létesítményeket.
Pennsylvaniában az 1850-es években egy szénbányából kivezető vasútra engedtek fel az izgalom miatt pénzért embereket, és több vasúttársaság is erre „vetemedett”, amikor nem volt nagy a bevételük.
LaMarcus Thompson ezt lovagolta meg, és gravitációs vasútja 1884-ben meg is nyílt Brooklynban. Az utasok felmásztak egy állvány tetejére és onnan lesiklottak, majd felszáguldottak a szemközti állványra. Ezután a kocsikat áttették egy másik pályára, majd idővel a két sínpár helyett egy körpályát alakítottak ki a fejlesztők.
Ilyen izgalmas tud lenni egy „utazás”:
Később természetesen felvonókat szereltek a körpályás hullámvasutakra. Thompson is mindig fejlesztett, 1886-ban már alagutakat alakított ki. 1919-ben John Miller olyan szerkezetet készített, amelynek kerekeit már három irányból tartottak meg, így jóval biztonságosabb volt elődjeinél.
1959-ben Disneylandben acélcső sínpályát alakítottak ki, ez újabb mérföldkőnek számított. A legtöbb hullámvasút már nagyon biztonságos, automata vezérlővel működik. Számítógép figyeli, mikor, melyik vonat, hol halad. A blokkoló rendszer megakadályozza a tragédiákat és a torlódást.
A hullámvasutak típusai a Roller Coaster Data Base alapján: ülő; álló; függesztett; csővezeték; bobpálya; repülő hullámvasutak; negyedik dimenziós vasutak (a kocsik ülései szabadon vagy irányítva forognak saját tengelyük körül)
A Roller Coaster Data Base szerint 2011 elején 2516 működő hullámvasút futott a világ vidámparkjaiban, melyeknek kb. 93%-a fa, 7%-a acél szerkezetű, 86%-a ülő, 14% speciálisabb változat, melyek közül legnagyobb számú a függesztett hullámvasút.
AJÁNLOTT LINKEK:
A hullámvasutakról (wikipedia.hu)
A hullámvasutakról még (wikipedia.org)
A Russian Mountains jelentősége (wikipedia.org)
A hullámvasutak története (ultimaterollercoaster.com)
Hogyan működik (tlc.howstuffworks.com)
