Kuncze Gábor az MTI-nek sajnálatosnak nevezte Eörsi István döntését. Az író az MTI-nek is eljuttatott levélben kifogásolja, hogy “az SZDSZ-ben a döntések szintjén formálissá vált a demokrácia.” Fő indítéka azonban – mint írja – az volt, hogy Wekler Ferenc ügyvivő, parlamenti alelnök vissza nem térítendő költségvetési támogatásának ügyében “először a szabad demokraták történetében az ügyvivői testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legalitás és a moralitás szférája egybeesik, vagyis ami törvényes, az egyben erkölcsös is”.
A levélben olvasható, hogy korábban, bel- és külpolitikai fenntartásai ellenére, azért nem lépett ki a pártból, mert “annyira megvetem a magyarországi jobboldal legtöbb vezetőjének és firkászának erkölcsi silányságát, gátlástalanságát, és a magyar múlt legundorítóbb posványaiba süppedt korszerűtlenségét, hogy úgy éreztem: szükségem van arra, hogy szervezett keretek között is fellépjek ellenük. Az utolsó ügyvivői testületi üléssel azonban elkezdődött a párttörténet új korszaka, és ebben az új történetben már nem tudok részt venni”.
Eörsi István “levelének számos olyan pontja van, amivel nem értek egyet. Például az SZDSZ ügyvivői testülte azt mondta, hogy Wekler Ferenc nem élt vissza a lehetőségekkel, hanem élt a lehetőségekkel és morális kérdésekben nem foglalt állást. Ezért aztán ennek alapján kilépni (…) túlzás, de természetesen én tudomásul veszem Eörsi István döntését és sajnálatosnak tartom” – mondta Kuncze Gábor.
Az SZDSZ Ügyvivői Testülete kedden hallgatta meg Wekler Ferencet szőlészettel foglalkozó cégének állami támogatása ügyében. A testület úgy foglalt állást, hogy az ügyben törvénysértés nem történt, Wekler Ferenc csak “élt s nem visszaélt az adódó lehetőségekkel”.
Legutóbb 2002 nyarán távozott a pártból az SZDSZ két alapítója: Kis János filozófus, aki 1991 novemberéig a párt elnöke volt és Hack Péter jogász, 1990-től 2002-ig szabad demokrata országgyűlési képviselő.
