Az acetilszalicilsav gyulladásgátló, láz- és fájdalomcsillapító gyógyszer. Ez volt az első, nem szteroid alapú fájdalomcsillapító. A szalicilsav, mint hatóanyag a fűzfa kérgében található. A korabeli felfedezések után azonban még komoly mellékhatása volt a belőle nyert anyagnak.
A német Bayer cég alkalmazottja, Felix Hoffmann állított elő olyan származékot, amely már nem okozhatott gyomorbetegségeket. Ez volt az acetilszalicilsav, amely 1899-ben kapott szabadalmi bejegyzést a Császári Szabadalmi Hivataltól.
Az Egyesült Államok hasonló hivatala 1900. február 27-én jegyezte be a gyógyszert, így megnyílt a tengerentúli piac is. A pirula 1903-ban Aspirin néven került a gyógyszertárakba. Eleinte csak por alakban létezett.
Az Aspirin kémiai képlete: C9H8O4
Egy reklám 1960-ból:
A név eredete: az „A” az „acetil”-t, az alapanyag acetilszalicilsav egyik alkotórészét helyettesíti. A második szótag, a „spir” a hatóanyag történetére utal. A gyöngyvessző (Spirea ulmaria) nedvéből származó spirsavra emlékeztet. Ez a sav kémiailag azonos a szalicilsavval. Az „in” a kémiai elnevezéseknél akkoriban használt szóvégződés volt.
Már 1909-ben a Bayer teljes forgalmának csaknem egyharmadát az Aspirin tette ki. A világ legnagyobb mennyiségében eladott gyógyszerét tisztelhetjük benne (ilyen tekintetben már 1950-ben bekerült a Guiness-rekordok könyvébe).
A mai napig a Bayer cég sajátja a védjegy. Ha más gyógyszerek is tartalmazzák az acetilszalicilsavat, annak neve nem lehet Aspirin.
Egy bizonyos Sir John Vane farmakológus állapította meg, hogy hol hat a szervezetben a gyógyszer. Felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kapott 1982-ben.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az Aspirinről (wikipedia.org)
Egy reklám az 50-es évekből (youtube.com)
Az Aspirin története (med.mcgill.ca)
Az Aspirin története (hazipatika.com)
