Finiséhez érkezett a vasárnap megrendezésre kerülő kétkérdéses népszavazás. A pártok és a szavazással kapcsolatban állást foglaló civil szervezetek pénteken tarthatják utolsó megmozdulásukat, azután következik a kampánycsend. Ugyanakkor már egy hete kampánycsend van érvényben a közvélemény-kutatásokra, az utolsó felmérések eredményeit egy hete, pénteken közölték a közvéleménykutató cégek.
Érvek nélkül
A reggeli lapok tanúsága szerint a résztvevők régóta kifogytak az érvekből, így záróakkordként már csak az indulatok uralkodnak. Ennek szellemében pénteken Oláh Lajos, az MSZP pártigazgatója adta meg az alaphangot, amikor arra szólította fel Orbán Viktort, hogy vonja vissza rohamcsapatait, amelyek szerte az országban a másként gondolkodók megfélemlítésével, lelki zsarolással, s a szocialista plakátok megsemmisítésével vannak elfoglalva.
|
Az MSZP pedig arra emlékeztetett, hogy korábban Mikola István, ex-egészségügyi miniszter és Orbán Viktor is a magántőke egészségügyi alkalmazása mellett szállt síkra, s elképzeléseiket csupán politikai megfontolásból adták fel. Az SZDSZ pedig arra a szerintük közkeletű tévedésre hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügy mindenki számára egyenlően hozzáférhető. Szerintük nem a privatizáció szakítaná szét az egészségügy gazdag és szegény részét.
Állnak és vitáznak; Foto: MTI
Csütörtök este a parlamenti pártok vezetőinek televíziós vitáját is megrendezték, ahol csupán a korábban is hangoztatott érveket hallhatta a lakosság; a pártok ismét kinyilvánították szavazási preferenciájukat.
„Azért kezdeményeztük a pártelnökök vitáját, mert úgy láttuk, hogy a pártok vezetői csak a saját, megszokott közönségükhöz szólnak, s nem ütköznek az álláspontok” – adta meg az alaphangot Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Magyar Televízió Baló György vezette csütörtök esti műsorában, melyre a parlamenti pártok elnökeit hívták, hogy a hétvégi népszavazás kapcsán ütköztessék nézeteiket.
Hiller: A népszavazás zsákutca
„Ez a népszavazás zsákutca, a kérdés sehova sem visz, nem oldja meg a határon túli magyarság ügyét, viszont következményei beláthatatlanok a határon belüliek számára, ami viszályt szül, s a szocialisták erre a viszályra nemmel szavaznak” – érvelt a kettős állampolgárság kapcsán Hiller István, az MSZP elnöke.
A Fidesz távollévő pártelnökét helyettesítő frakcióvezető, Áder János az RMDSZ elnökét, Markó Bélát idézte, mondván ” Jöjjenek el Erdélybe, s látják majd, hogy a búzát ott termeszti, a kenyeret ott süti, s a fizetést ott kapja a magyar ember, de a jó szót innen várja, Önöktől, Magyarországtól, csak a jó szót, nem egyebet…” Majd azzal folytatta, hogy a szocialisták a státusztörvény kapcsán 23 millió románnal riogattak, most két és fél millió magyarral teszik ugyanezt. „Nem kellene-e Kunczénak, Hillernek meghallgatnia Németh Miklós, Pozsgai Imre és Konrád György igenjét?” – tette fel a kérdést Áder János, aki arra is utalt, hogy kezében tartja a román kormány nyáron jóváhagyott előterjesztését, mely a december 6-ára tervezett magyar-román kétoldalú, kormányközi megállapodásra vonatkozik, s arról szól, hogy a Romániából esetlegesen áttelepülők nyugdíját Románia fizeti majd.
A román kapcsolat
Adrian Nastase jelenlegi román miszterelnök és elnökjelölt szerint a kisebbségi kérdés újból kampánytéma lett Magyarországon. Szerinte a kettős állampolgárságot Orbán Viktor és csapata kezdeményezte, hogy olyan típusú vitát gerjesszen, amely kedvező helyzetbe hozná a Fideszt a két év múlva sorra kerülő választásokon, a kettős állampolgárságra vonatkozó ötletnek nincs se nemzetközi jogi, se politikai alapja. Értelmezése szerint ugyanis a kettős állampolgárság megadására irányuló kezdeményezés kollektív módon és nem egyénileg juttatná állampolgársághoz a romániai magyarokat, akik egyébként is 2007-ben az Európai Unió állampolgárai lesznek. Ezért Románia az európai intézményekhez fordul. A szelet a román fél vitorlájából Somogyi Ferenc külügyminiszter próbálta kifogni, mondván, hogy a kettős állampolgárság tárgyában tervezett magyarországi lépések tartalma nem ismert, mivel egy sikeres népszavazás esetén is a kormánynak, illetve a parlamentnek kell majd meghatározni egy születendő törvény konkrétumait. Eközben Szlovákia is jelezte, hogy az uniónál fog tiltakozni, mivel szerinte a kettős állampolgárság intézménye a hatályos magyar-szlovák egyezménnyel és az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel egyaránt ellentétes.
„Az igen következményeiről nem beszélnek a mellette érvelők” – hangsúlyozta Kuncze Gábor, hozzátéve: az igennek akkor lenne értelme, ha ugyanolyan állampolgárságot kínálnának a határon túl élőknek, mint a magyarországiaknak, nem pedig afféle fapadosat. Ám egy azonos értékű állampolgárságnak további következményei lehetnek az EU és a szomszéd országok viszonylatában – tette hozzá. Helytelenítette egyúttal, hogy a pártok ezzel a kérdéssel megosztják az országot, ahelyett, hogy például Románia minél gyorsabb EU-csatlakozásán munkálkodnának.
Gémesi: szégyellhetjük a gyengeségünket
Gémesi György, az MDF elnöke emlékeztetett rá, hogy már néhai Antall József miniszterelnök is arról beszélt, lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. Hozzátette: az MDF az egyetlen párt, melynek álláspontja évek óta változatlan ebben a kérdésben, s már többször nyújtottak be törvényjavaslatokat a magyar parlamentnek. Mint mondta, szégyelli magát, hogy nem volt elég erejük a véleményüket érvényre juttatni. Továbbá elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kettős állampolgárság kérdéséből anyagi, közgazdasági kérdés lett.
Mit is mondott Martonyi?
A vitában az előző ciklus fideszes külügyminiszterét, Martonyi Jánost idézte Hiller István, aki még kormánytagként úgy nyilatkozott 1999-ben, hogy „a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése súlyos politikai veszélyeket jelentene, és jogilag is megvalósíthatatlan”. Vajon miért változott a Fidesz véleménye, amint ellenzékbe kerültek? – tette fel a kérdést. „Azért, mert a státusztörvényen túllépett az idő, tudniillik Önök kiherélték” – replikázott Áder János. Nem vehető egy kalap alá egy igennel vagy nemmel az EU-tag Ausztria, Szlovákia és Szlovénia, az EU-esélyes Romániával és az EU-tagságra középtávon is esélytelen Ukrajnával és Szerbiával – vélte Hiller. Mire Áder: az EU-tagságról is igennel és nemmel szavazott az ország, a későbbi következmények ismerete nélkül.
Kórházprivatizáció: magára maradt a Fidesz
A kórházi privatizáció kapcsán jóval enyhébb vita bontakozott ki. Itt ugyanis csupán a Fidesz képviselője támogatta az eredetileg a Munkáspárt által megfogalmazott kérdésre adandó igen választ, míg a másik három párt elnöke a nemre buzdított. Hiller István úgy fogalmazott: a szocialisták nemmel szavaznak az egészségügy rossz állapotának konzerválására. A kampány hazug, mert a Fidesz azt állítja, hogy eladják a kórházakat – tette hozzá Kuncze. Gémesi szerint pedig meg kell hagyni a lehetőséget arra, hogy ugyanazért a pénzért az állami szféránál jobb ellátást nyújthassanak az erre vállalkozók. Ezzel szemben Áder úgy vélte: a kórházi privatizáció „latin-amerikanizálná” az egészségügyet.
