A téli és nyári időszámítást 1916-ban, először a világon az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság egyszerre vezette be takarékossági célokkal. Százhárom évvel a bevezetés után most úgy tűnik, hogy az óraállítás megszűnik, ha az uniós döntéshozó testületek véglegesítik a javaslatot.
Az uniós javaslat szerint eltörölnék a nyári-téli időszámítás rendszerét. A döntés megszületése esetén a tagországoknak egyenként kell majd határoznia arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítás szerinti időt kívánják majd alkalmazni.
Gondot okoz a számítógépeknek
A Netlock, mint minősített elektronikus aláírás- és időbélyeg-szolgáltató megvizsgálta, hogy milyen hatásai lehetnek a változtatásnak az informatikai rendszerekre, és milyen feladatokat vethet fel mindez a szakemberek számára.
A számítógépek jelenleg automatikusan állítják át saját belső órájukat a téli és nyári időszámítás szerint.
A gép operációs rendszerében lévő időszámítási táblázatból a szoftver kiolvassa, hogyha például Magyarországot állították be működési helynek, akkor március utolsó vasárnapján kell nyári időszámításra állítani az órát illetve október utolsó vasárnapján télire. Ez az időpont országonként eltérő lehet.” – magyarázza Varga Viktor a NETLOCK vezető tervezője.
“Mivel a számítógépek órái pontatlanok, ezért a legtöbb gépet internetes időforráshoz – úgynevezett NTP-időforráshoz – szinkronizálnak, amelyek többnyire atomóráktól vagy műholdas rendszerektől kapják az információt. Ezek azonban szintén számítógépekkel és nyári-téli óraátállítási táblázatokkal dolgoznak. Vagyis összetett problémával nézünk szembe, amire fel kell készülni és fel kell készíteni az informatikai rendszereket is.” – tette hozzá az IT-szakember.
Időbélyeg-szolgáltatóként a Netlock már most készül a változásokra, hogy időben meg tudja tenni a szükséges lépéseket. Azonban nem csak az IT-biztonságot a legmagasabb fokon kezelő cégeknél kell figyelni majd minderre, hanem minden olyan vállalatnál, ahol számítógép működik.
A megoldás nem teljesen egyértelmű
Akár természetesnek is vehetnénk, hogy az átállítás kapcsán a számítógépek operációs rendszerét, az NTP-szerverek szoftverét, az atomórák firmware-ét és az egyéb mobil eszközök szoftvereit frissítésekkel automatikusan hozzáigazítják majd a változáshoz.
Az automatikus frissítésekkel azonban két probléma is lehet:
Nincs egységes álláspont: Mivel minden egyes tagállam maga határoz, hogy nyári vagy téli időszámítást választ majd – és nem látható, mikor lesz (lesz-e) egyetértés a kérdésben – minden tagállami döntéshez alkalmazkodni kell.
Számos rendszer nem frissül automatikusan: Vannak operációs rendszerek, amelyeket még viszonylag széles körben használnak, de hozzájuk már nem fog automatikus frissítés érkezni miközben számos fontos eszköz – például bankjegykiadó automaták jelentős része is – ilyen korábbi verziós operációs rendszereket használ. Ezen rendszereknél mindenképpen szükség lehet manuális beavatkozásra.
Mi történhet?
“Azon rendszerek, amelyek nem kapják meg a frissítéseket, nem tudnak majd arról, hogy már nem kell állítani az órán, így idejük eltérhet a már frissítettekétől. Az eltérő időkezelés az egyre inkább digitalizálódó pénzügyi világban, államigazgatásban, közlekedésben, egészségügyben vagy logisztikában is okozhat jelentős problémákat. Éppen ezért az időkezeléssel kapcsolatosan minden egyes gépet érdemes ellenőrizni és a rendszereket időben frissíteni.” – figyelmeztet Varga Viktor.
