Sok helyen nem lehet kábelezni, emiatt régóta van már igény vezeték nélküli hálózati összeköttetésre. Amíg ezek az igények egyediek voltak, minden gyártó a saját technológiáját alkalmazta. Egyetlen közös pont a 2,4 GHz-es vivőfrekvencia volt. Előrelépést 1997-ben az IEEE 802.11 szabvány elfogadása hozott, ettől kezdve vált lehetővé, hogy együtt lehessen használni a különböző gyártók eszközeit.
A WiFi kényelmével nem sokra megyünk, ha csak asztali gépeink vannak. A WLAN (Wireless Local Area Network) iránti igényt a hordozható eszközök (noteszgépek, PDA-k) tömeges elterjedése hozta meg.
Kapcsolat a hálózattal
A hálózat egyik lényeges paramétere a sebesség. A WLAN-ekről tudni kell, hogy a jelzett sebesség az adott szabvány szerinti fizikai átviteli sebesség, a felhasználó által tapasztalt adatátviteli sebesség ennek csupán 50–60 százaléka. Ráadásul ezen a sávszélességen osztozik az adott WLAN összes felhasználója, minél többen használják, annál kevesebb jut egyre.
A legújabb szabvány, a 802.11n esetén (amelyet még nem fogadtak el, csupán tervezettként ismeretes) azt tűzték ki célul, hogy elérje a vezetékes, LAN hálózat ma szokásos 100 Mbps-es sebességét. De ezek az eszközök még drágák.
A WiFi hálózat sebessége az otthoni és kisirodai környezetben általában azért nem kritikus, mert webböngészésre és levelezésre használják. Mivel az internetkapcsolat sebessége jóval alacsonyabb, nem a WiFi jelenti a szűk keresztmetszetet.
A WiFi hálózatban a forgalom a kliensek és az úgynevezett hozzáférési pont (Access Point – AP) között zajlik. Ez utóbbi egyfajta hídként működik a vezetékes és a vezeték nélküli hálózat között. Sok informatikai eszközhöz hasonlóan nincs még elfogadott magyar neve.
A ma kapható típusok általában mindhárom szabványt támogatják (a, b, g), de legalább kettőt (b és g), így bármilyen beépített WiFi kapcsolattal rendelkező eszközt használhatunk velük. Ha csak internetelérésre használjuk a WiFit, azaz közvetlenül az ADSL- vagy kábelmodemhez csatlakoztatjuk, akkor olyat kell vennünk, amelyben útválasztó funkció (router) is van.
Ma már alig árulnak olyan mobil eszközt, amelynek ne lenne beépített WiFi kapcsolata. Régi noteszgépünkhöz vásárolhatunk kisméretű, az USB-portra csatlakoztatható WiFi-kulcsot, de ennek a használhatósága a benne lévő antenna kis mérete miatt bizonytalanabb.
Nem erőssége a biztonság
A vezeték nélküli hálózat Achilles-sarka a biztonság. Fizikai működése miatt sokkal könnyebben lehallgatható, mint a vezetékes hálózat, a titkosítatlanul továbbított adatokhoz bárki hozzáférhet, sőt a bejelentkezéshez így továbbított azonosító és jelszó lehallgatásával illetéktelenek is hozzáférhetnek az adott rendszerhez, akár a vezetékes hálózaton keresztül is.
Ennek ellenére a legelső AP-k semmiféle titkosítást nem támogattak, és nevével ellentétben az első szabványos WiFi-titkosítás, a WEP (Wired Equivalent Privacy) feltörhetőnek bizonyult. Az ehhez szükséges ismeretek és eszközök ma bárki számára elérhetőek az interneten.
Utódja, a WEP2 már lényegesen jobb biztonságot nyújt, de nagy forgalom esetén a titkosítás-visszaállítás meglehetősen nagy feladatot ró az Access Pointra, és lelassul a hálózat. Ha forgalomtitkosítással akarjuk használni a WiFi hálózatot, akkor ennek megfelelő teljesítményű AP-t kell választanunk.
A másik lehetséges megoldás (ha vezetékes hálózat is működik a cégnél), hogy nem Access Pointokat, hanem úgynevezett rádióportokat telepítünk. Ezek csupán adóvevőként működnek, a feldolgozást, így a titkosítás-visszaállítást a vezetékes hálózatban működő, nagy teljesítményű modul végzi.
Nyomtatóban, kamerában
Ma már nem csak noteszgépek és PDA-k használják a WiFi hálózatot. Például, ha egy irodában nincs szükség szerverre, az alkalmazottak WiFin érik el az internetet, akkor a közösen használt nyomtatóhoz sem kell vezetékes hálózatot telepíteni, ha annak is van WiFi kapcsolata. A korábban erre a célra is kifejlesztett, szintén vezeték nélküli Bluetooth interfész hatótávolsága sok esetben kevés, a sebessége pedig nem elég a nagyméretű, nagy felbontású képek, ábrák nyomtatóra küldéséhez.
WiFi kapcsolatos digitális fényképezőgép is kapható már. Az árak csökkenésével egyre több kamerából tölthetjük majd le kábel nélkül is a nagyméretű, több megabájtos fotókat.
A duál módú, GSM/WiFi mobiltelefonokkal a WLAN hálózat területén mozogva a WiFi kapcsolaton át a GSM-szolgáltatók percdíjainál jóval olcsóbban telefonálhatunk. Vannak olyan megoldások is, amelyekkel nem szakad meg a beszélgetés, amikor átlépünk a WiFi–GSM-hálózat határán.
Ígéretes új alkalmazási területet jelentenek a WiFi kapcsolattal működő digitális biztonsági kamerák is. A hagyományos analóg kamerákhoz képest nemcsak a kábelnélküliség az előnyük, hanem a digitális adattárolás is. Ez a tömörítés révén egyszerűbben és időállóbban tárolható, mint az analóg kamerák VHS-felvételei.
A szabvány végleges elfogadása után az árak csökkenésével várhatóan elterjednek majd a nagy sebességű, 802.11n szabványú eszközök is. A szakértők szerint nőni fog a 802.11a eszközök népszerűsége, a „b” és a „g” szabvány szerinti 2,4 GHz-es frekvenciasáv egy irodaházban gyorsan telítetté válik. A 802.11a másik előnye a nagy adóteljesítmény, amely a szabvány szerint 1000 mW-ig terjedhet, szemben az összes többi, 2,4 GHz-es frekvencián működő WiFi hálózat legfeljebb 100 mW-os adóteljesítményével.
