Vajna Berlinben, a német főváros rangos filmfesztiválja, a Berlinale kapcsán rendezett magyar kísérőrendezvényen, a Cinema Total nemzetközi filmpolitikai, filmszakmai kerekasztal-beszélgetésén értékelte a magyar filmben az elmúlt egy évben történt változásokat. Kiemelte, bő egy éve még bizonytalanság uralkodott a magyar filmgyártásban, amelynek képviselői nem tudták, mikor térhetnek vissza dolgozni. A filmipar tetemes – összességében 10 milliárd forintos adósságot – halmozott fel, ennek nagy részét sikerült rendezni.
“Most ott tartunk, hogy az alkotók visszatérhetnek a munkához, vannak források, minden rendben halad, működhetnek a koprodukciók is, többek közt német és kanadai partnerekkel” – tájékoztatta a nemzetközi fórum résztvevőit. Kitért arra, hogy a producerek tartozásait még mindig nem sikerült teljes egészében rendezni, erre Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója dolgoz ki egy tervet. Ha megoldódik e tartozások ügye is, akkor már “tényleg mindenki nekiláthat dolgozni”.
A kormánybiztos részletes tájékoztatást adott a fórum nemzetközi résztvevőinek a magyar filmgyártás megújult támogatási rendszeréről, kiemelve, hogy minden olyan alkotás, amelyet mozibemutatásra szánnak, a Filmalap hatáskörébe tartozik. A televízióra szánt alkotások támogatása azonban – a korábbiaknál jóval magasabb összeggel – a médiahatóságra tartozik.
Sikerült elérni, hogy a filmtámogatásra fordítsák a hatoslottó bevételeit, ez biztos hátteret ad Vajna szerint a filmiparnak. Az elmúlt egy évben kiépített intézményi struktúrát jónak találja, a legjobb szakemberek döntenek a filmtervekről és segítik azokat is, akik első alkalommal talán nem jutnak át a szűrőn. “Egy forgatókönyvet legalább tízen olvasnak el, mielőtt döntenek róla” – mondta. A magyar film azonban híján van a jó forgatókönyveknek, kedvet kell adni az íráshoz, és arra kell törekedni, hogy sok jó forgatókönyv szülessen. Ezért a Filmalap pár napos workshopokat rendez.
Havas Ágnes elmondta, a pályázók visszajelzést és értékelést kapnak. Mód van konzultációra, ez újabb esélyt jelent a pályázóknak. Céljuk egy olyan rendszer kiépítése volt, amely részletes visszajelzéssel szolgál és magában foglalja a konzultációt is. Stúdió néven az egykori Balázs Béla Stúdióhoz hasonló műhelyet terveznek létrehozni a fiatal rendezők támogatására: “Készítsenek kisfilmeket, mielőtt leforgatnák első nagyjátékfilmjüket” – magyarázta. A szakember kiemelte, később sem akarják elengedni a fiatal tehetségek kezét. Újdonság a Filmalap szabályozásában, hogy nem szabnak meg határidőt a pályázásra, ezzel is csökkenteni akarják az alkotókon lévő nyomást – mondta.
Andrew Vajna rávilágított, kormánybiztosként munkájának másik fontos része, hogy külföldi produkciókat vonzzon Magyarországra. Amerikai produkciók például több tízmillió dollárt költenek el a kelet-közép-európai térségben – emlékeztetett. Ennél is fontosabb, hogy a külföldi filmek folyamatos munkát biztosíthatnak a magyar szakembereknek. Aggodalmának adott hangot viszont amiatt, hogy elveszhet az adókedvezmény intézménye, amely sok stábot vonzott Magyarországra.
A munka valóban elindult, hiányzik azonban a szakma és a vezetés közötti konszenzus – értékeltek a jelen lévő magyar filmesek. Petrányi Viktória producer szerint meg kellene találni a közös hangot a finanszírozás és a munka terén is. Javasolta egy közös platform létrehozását. “Még csak az út elején vagyunk, a légkör még nem egészséges” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a producerek munkájában például rendkívül fontos a kommunikáció, ezért muszáj többet tudni.
