Fenekestül forgatja fel a hazai tojáságazatot, ha megépül a Vas megyei Mikosszéplak határába tervezett 900 ezres állományú tojófarm. A kormányközeli Magyar Idők arról ír, hogy a beruházás a győri székhelyű Duna Tojás Kft-hez fűződik, amelynek német tulajdonosa van. A Vas Megyei Kormányhivatal már kiadta a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyt, de még lehetséges a fellebbezés.
Bojtos Zoltán, a társaság ügyvezetője elmondta, az első ütemben 450 ezer tojót telepítenek, az első öt évben szinte biztosan nem érik el a kilencszázezres kapacitást. Elsősorban az alacsony képzettségű munkaerőre fókuszálnak, és úgy vélik, a környező településekről biztosítani tudják azt a 20-25 embert, akikre szükség lesz a működéshez. Az ügyvezető a beruházást azzal indokolta, hogy a statisztikák szerint hazánkban kevesebb tojást termelnek, mint amennyit a piac felvenne, de a termelés jelentős részét külföldön akarják értékeíteni.
A lap megjegyzi, hogy a cégtulajdonos az a Stefan Pohlmann, akinek apja, Anton Pohlmann az elmúlt években több országban botrányba keveredett, Németországban és Amerikában eltiltották a nagyüzemi állattartástól. 2000-ben Pohlmannék már meg akarták vetni a lábukat a magyar piacon, Tolnában hoztak volna létre több milliós állományú tojótelepet, de a beruházás többek közt a helyiek tiltakozása miatt meghiúsult.
A hazai tojáságazat több mint 60 százalékát a kistermelők teszik ki, további 28 százalékot a közepes termelők jelentenek. A teljes, 900 ezres kapacitás alig maradna el a jelenlegi három legnagyobb termelő teljes állományától. Ám ezen az egy telepen annyi tyúk lesz, mint az ezer-tízezer tyúkot tartó gazdaságokban összesen. A szakemberek szerint több mint 700 kistermelő család megélhetését fenyegeti az óriástelep létrehozása.
Hosszúpereszteg polgármestere, Farkas Margit elmondta, a település lakosságával nem egyeztettek az engedély kiadása előtt, pedig számításaik szerint több mint 350 kamion fordulhat meg hetente náluk ésa kzöeli településeken. Ekkora forgalom már akadályozná a túraútvonal biztonságát, zavarná a település nyugalmát és élhetőségét, ezért a lakosság és civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek, az íveket eddig mintegy százan írták alá.
Zalavég polgármestere, Marton András szerint nagy ellenszenvet vált ki a lakosság körében, hogy a telep növelné a már most is jelentős átmenő forgalmat, nem beszélve a szaghatásról, ami a térségre jellemző északi szél miatt felmerülhet. Zalaszentgrót polgármestere, Baracskai József pedig közölte: a beruházó család előéletét ismerve nem látnak megfelelő garanciát arra, hogy a beruházás nem jelent aránytalan környezetterhelést a térségre nézve. (Fotó: Europress – AFP PHOTO / dpa / Jan Woitas)
