Maria Lassnig 1919-ben született Karintiában. Huszonkét évesen a bécsi szépművészeti akadémia diákja lett.
Lassnigot az emberi test merész, dinamikus ábrázolása tette híressé. Művei között olyan aktok is szerepeltek, amelyeken a művész saját időskori önmagát festette meg.
“Egyedülálló módon bánt térrel és testtel” – mondta Pakesch, akinek grazi múzeuma szoros kapcsolatban állt a művésszel.
Lassnignak 1943-ban meg kellett szakítania művészeti tanulmányait, mivel műveit a nácik “elfajzottnak” ítélték. Első önálló kiállítása 1948-ban volt Klagenfurtban.
Fotó: Europress Fotóügynökség
Sok időt töltött Párizsban, ahol megismerkedett André Bretonnal, Paul Celan költővel és Benjamin Péret költővel, a francia szürrealizmus központi figurájával is. 1968-ban New Yorkba költözött. Műveit Londonban, Zürichben, Hamburgban is kiállították. 1980-ban tért vissza Ausztriába, ahol aztán festészetet tanított a Bécsi Alkalmazott Művészetek Egyetemen. Ugyanabban az évben VELIE EXPORT-tal ő képviselte Ausztriát a velencei biennálén, ahol 2013-ban életműdíjat, Arany Oroszlánt kapott. 1982-ben és 1997-ben meghívták a híres documentára Kasselbe.
A New York-i Modern Művészetek Múzeuma épp most tart kiállítást Lassnig alkotásaiból, a tárlaton több mint ötven műve tekinthető meg.
