A több mint félmillió nézőből 72 703 váltott bérletet az Operaház előadásaira, 47 ezren a társulat külföldi turnéin látták a dalszínház produkcióit. Az összesített jegy- és bérletbevétel 1,5 milliárd forintot ért el tavaly.
A több mint félezer rendezvény közül 427 volt az opera- és balettelőadás (268 az Operaházban, 136 az Erkel Színházban, 23 Japánban és Kínában), 12 premiert, 16 hangversenyt és dalestet tartottak, megrendezték a Verdi-fesztivált, 77 diák és ifjúsági foglalkozást és 18 egyéb rendezvényt szerveztek. 54 ezer középiskolás diák az OperaKaland sorozat keretében vehetett részt operaelőadásokon az Erkel Színházban – részletezték az eredményeket.
A legnagyobb közép-európai, ültetett színházi nézőterének helyet adót Erkel Színház 136 előadásának átlagos látogatottsága 74 százalékos volt, ez minden előadáson átlag 1373 látogatót jelentett. Mivel az Operaház befogadóképessége 1260 ülőhely, és ennek kihasználtsága 2013-ban 92 százalékos volt, ez az arány azt jelzi, hogy a felújítás miatt 2013-ban még csak 5 hónapon át játszó Erkel működésével az összintézményi opera- és balettelőadásokat látogatók száma bőven több mint kétszeresére emelkedett – olvasható a közleményben.
2013-ban 12 televíziós és 20 rádiófelvétel- és közvetítés jóvoltából azok is figyelemmel követhették az intézményben zajló eseményeket, akik személyesen nem lehettek jelen egy-egy helyszínen.
A közlemény szerint a Magyar Állami Operaház 2014-ben minden téren eléri működőképes méretének határát, amellyel – a párizsi mellett – a világ egyik legnagyobb összművészeti centruma, integrált operaintézménye lesz. Indokolja ezt (különleges társadalmi szerepvállalása mellett) az ország zenei és tánchagyománya, a magyar tehetségnevelés és művészeti élet ma is érvényes nemzetközi reputációja és az ország történelmi sajátosságaiból is eredő, Budapest-központúság is.
Az intézmény készen áll arra, hogy idén új beruházásokat indítson, mint például az Operaház és üzemház felújítása, műhelyház építése, a zenekari próbacentrum korszerűsítése, hangszerbeszerzés, kamaraszínházi működésbe kezd, szabadtéri előadásokat és vidéki vendégszerepléseket szervez, folytatja társadalmi programjait, és újabb ázsiai útra indul. Működési reformjának súlyát immár a művészi munkára, a minőségi előrelépésre, a repertoár átalakítására, felfrissítésére helyezi.
