Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter annak ismertetésekor a biztonságos növekedés büdzséjeként jellemzett.
A pénzügyminiszter a törvényjavaslatról korábban elmondta: jövőre a fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. Jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére nő az idei évhez képest.
A tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.
A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett.
A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka.
A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 578 milliárd 886,5 millió forintra rúgnak. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1642,151 milliárd forint, kiadási főösszege 2044,252 milliárd forint lett, hiánya pedig 402,101 milliárd forintot ér el. A harmadik tétel, az európai uniós fejlesztési költségvetés 2019. évi bevételi főösszegét 1359,326 milliárd, kiadási főösszegét 1955,659 milliárd forintban, hiányát 596,332 milliárd forintban állapították meg.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint. Az államadósság-mutató 2019. december 31-ére tervezett mértéke 70,3 százalék a GDP-hez mérten, az államadósság-mutató a 2018. év utolsó napján várható 72,9 százalékhoz képest az alaptörvényben meghatározott államadósság csökkenése követelményének eleget tesz.
Az eredeti javaslathoz képest történt módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.
A reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért felelő alapítvány 2017. október 29-én avatta fel Budapest XVI. kerületében az évfordulóra készített emlékművét. A beruházás második ütemében építik ki a parkterületet, a játszóteret, a parkolókat és a nézőteret, a törvény az ehhez szükséges 395 millió forint forrást biztosítja.
A kormányzati struktúraváltással összefüggésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap mint költségvetési fejezet közötti átcsoportosítást is tartalmazza az elfogadott költségvetés. Ennek alapján a Határtalanul! program támogatását célzó 5 milliárd 645,1 millió forint működési kiadás és 21 millió forint felhalmozási kiadás a minisztériumtól az alaphoz került át.
A fővárosi kerületekben még meglévő, belterületi szilárd burkolat nélküli, így például földutak szilárd burkolattal történő ellátására 10 milliárd forintot szánnak. A kormány 2018 márciusában határozott a fővárosi kerületek, valamint a budapesti agglomerációs települések belterületi, még ilyen burkolattal nem rendelkező útjainak szilárd burkolattal történő lefedéséről, ezt legkésőbb 2022. december 31-ig kell befejezni.
