A magyar állam 2016-ban a nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságra 3534 milliárd forintot fordított, azaz 0,9 százalékkal többet, mint az előző évben, ugyanakkor (a gyorsabb gazdasági növekedés miatt) a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal 10 százalékra csökkent 2015-höz képest – írta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Magyarország 2017 című kiadványa alapján a Napi.hu.
2016-ban – az infláció tervezett mértékével számolva – 1,6 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,6 százalékkal emelkedett 2015-höz képest, így a nyugdíjak reálértéke 2016-ban az előző évhez képest 1 százalékkal emelkedett. 2013-ban a nyugdíjak reálértékének emelkedése meghaladta a keresetekét, azóta viszont évről évre alatta marad – 2016-ban már 6,4 százalékpont volt a különbség.
Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összegében nagy különbségek mutatkoznak országszerte: egy budapesti öregségi nyugdíjas az országos átlaghoz képest 19 százalékkal nagyobb, míg egy dél-alföldi 9 százalékkal kisebb nyugdíjat kap. Ez a különbség több mint 35 ezer forintot jelent. Magyarországon átlagnál nagyobb nyugdíja a KSH szerint a Budapesten, illetve a Komárom-Esztergom, a Pest és a Fejér megyében élőknek van.
A nyugdíjak vásárlóereje az uniós országokban nagy szóródást mutat, a magyar nyugdíjaké pedig az EU-átlag alatt van. Az osztrák nyugdíjasok közel ötször annyi terméket vagy szolgáltatást tudtak venni havi nyugdíjukból 2015-ben, mint a bolgárok, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 61 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmányából, mint egy osztrák és 83 százalékkal többet, mint egy bolgár — derül ki a cikkből.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
