Azonnali cselekvésre van szükség az Északi-sarkvidék több ezer régészeti lelőhelyének megóvása vagy dokumentálása érdekében, mielőtt odavesznek a permafroszt (örökfagy) olvadását és a part menti területek erózióját felgyorsító globális felmelegedés miatt – figyelmeztetnek kutatók.
A sarkvidéki hideg évezredekre konzervált elefántcsontból készült tárgyakat, úsztatott fából készült házakat és emberi maradványokat, gyakran szinte tökéletes állapotban megőrizve azokat.
A klímaváltozás miatt azonban, amelynek üteme és mértéke is súlyosabb a sarkvidékeken, mint a világ többi részén, a helyzet kétségbeejtővé vált, ugyanis sokkal több lelőhely fog megsemmisülni a közeljövőben, mint amennyit a kutatók képesek lennének dokumentálni.
A világ egyre nagyobb számú ősi lelőhelyét és építményét fenyegeti a pusztulás veszélye
– írták szakemberek az Antiquity című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban, megjegyezve, hogy ezeknek a régészeti kincseknek az elpusztulása pótolhatatlan veszteséget jelentene az egész emberiség számára.
A szakemberek szerint egy több mint 12 millió négyzetkilométernyi területen – amely Kanada, Oroszország, Alaszka és Grönland területére is kiterjed -, legkevesebb 180 ezer lelőhely található.
A már elveszett örökségekkel kapcsolatban a kutatók példaként említettek egy eszkimó (inuit) falut a kanadai Mackenzie-folyó torkolatvidékén, amely annak idején az európaiakkal való kontaktus első helyszíne volt. John Franklin angol felfedező híres arktiszi expedíciójának egyik tagja 1826-ban 17 házról és egy közösségi épületről tett jelentést a területen, ahol ma már nyoma sincs az építményeknek.
Gyakran feltételezik, hogy a nagy távolságból és az éghajlatból adódóan ezek a területek elég védelmet nyújtanak, ám úgy tűnik, hogy a klímaváltozás miatt a helyzet változik
– húzták alá a kutatók, rámutatva, hogy az északi-sarkvidéki átlaghőmérséklet kétszer gyorsabban emelkedik, mint a mérsékeltövi területeken. A nagy távolság miatt pedig a kutatók nehezebben tudják megközelíteni ezeket a vidékeket.
A globális felmelegedés egyéb negatív hatásai közül a tanulmány kiemelte a viharokat, az elburjánzó növényzetet, a tundratüzeket, valamint azt, hogy az egyre inkább jégmentessé váló arktiszi vizeken hajózó turisták előszeretettel gyűjtenek be illegálisan szuveníreket a part menti régészeti lelőhelyekről.
Jelenleg ez az emberiség közös örökségét érintő legnagyobb katasztrófa
– mondta Matthew Betts, a gatineau-i Kanadai Történeti Múzeum kurátora, aki nem vett részt a mostani tanulmányban.
A leletek megóvásának legjobb módja a konzerválás, amely azonban rendkívül költséges. A lelőhelyek többségén a szakértők ásatásokat végeznek, begyűjtik a leleteket, dokumentálják azok pontos helyét és összesítik az adatokat a további tanulmányozáshoz.
Minderre azonban most nincs idő, egyszerűen csak ki kell ásni a földből a leleteket, mielőtt odavesznek
– mondta Betts, megjegyezve, hogy mindez negatívan érinti az őslakosok jogait is. Kanadában ugyanis a földterületre vonatkozó igényt régészeti bizonyítékokkal kell alátámasztani.
Tehát, amikor az örökségüket elmossa a víz, azzal együtt a földhöz való joguk is semmivé foszlik
– magyarázta a kurátor.
