A bevándorlás és a terrorizmus miatt aggódik leginkább az EU lakossága – derült ki az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatásából. A csütörtökön publikált Eurobarometer szerint az európaiak 38 százaléka a bevándorlást, 29 százaléka a terrorizmust tartja az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak. Magyarországon azonban bőven az uniós átlag felett teljesít: Észtország (62 százalék) és Csehország (58 százalék) után nálunk aggódnak a legtöbben a bevándorlás miatt. A magyarok mintegy 56 százaléka tartja kiemelkedő problémának a migrációt.
A terrorizmustól való félelmünk is bőven felülmúlja az uniós átlagot: míg az Európai Uniói lakóinak átlagosan 29 százaléka tartja a kérdést az EU legfőbb kihívásának, a magyaroknak a 38 százaléka. A migráció és a terrorizmus után a gazdasági helyzet, a tagállamok államháztartásának állapota és a munkanélküliség aggasztja leginkább az európaiakat.
A válaszadók többsége 21 uniós tagállamban, leginkább Észtországban (88 százalék), Írországban és Szlovéniában (mindkettő 84 százalék) támogatta az eurót. A közös pénznemet három ország nem támogatta: kettő az euróövezeten kívül, Magyarország (53 százalék) és Románia (61 százalék), a pénznemet használók közül Olaszország lakosságának 61 százaléka van az euró ellen.
A jelentés szerint az EU lakosságának többsége (58 százaléka) derűlátó, ha a jövőről kérdezik, mindössze Görögország és az Egyesült Királyság a kivétel. Ez utóbbi két országban inkább pesszimisták az emberek. A kutatásban azt is vizsgálták, az uniós tagállamok egyes országaiban milyen életszínvonal jellemző. A készítők arra is kíváncsiak voltak, a lakosság hogyan értékeli jelenlegi pénzügyi helyzetét, illetve milyennek tartja mostani munkáját.
Mint kiderült,
A jelenlegi munkahelyével is több magyar elégedetlen, mint elégedett: míg az uniós lakosság 61 százaléka tartja jónak a helyet, ahol jelenleg dolgozik, addig a magyaroknak mindössze 55 százaléka. A munkahelyét pedig EU-s lakosság 21 százalék tartja rossznak, míg a magyar munkavállalók 32 százaléka.
A kutatás során arra is keresték a választ, melyek a legfontosabb kihívások, amikkel az egyes országoknak szembe kell nézniük. Magyarország a második helyen áll a bevándorlástól tartók rangsorában, ám akad másik probléma, amely még annál is fontosabb a válaszadók szerint:
A jelentésben vizsgálták azt is, a válaszadók mennyire bíznak a különböző intézményekben. Úgy tűnik, Magyarországon valamivel nagyobb a hatalomba vetett hit, mint az EU-ban általában, hiszen amíg az EU-ban átlagosan a lakosság 34 százaléka bízik a kormányban, addig nálunk 46 százaléka.
Az Európai Bizottság arra is kereste a választ, hogy az EU-ban élők mennyire szorgalmaznák egy közös európai migrációs politika létrehozását. A magyarok 48 százaléka azonban nem igazán szeretné az unió szintű fellépést a probléma ellen, míg az EU-s lakosság 68 százaléka örülne ennek. Egy másik kérdésben is élesen eltért a magyar álláspont az uniós átlagtól, ez pedig az új országok csatlakozása az EU-hoz. Míg az uniós lakosság 44 százaléka támogatná az Európai Unió bővítését, addig a magyarok 61 százaléka.
Az EU-s tagság pozitív hozadékának az európai lakosság és a magyarok ugyanazt a három dolgot tartják leginkább az Európai Unió pozitív hozadékainak, ezek pedig
- az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása,
- a tagországok közti béke és
- a diákcsere-programok, például az Erasmus működése.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Kovács Tamás
