Ebben az időszakban 469 millió forintot tudtak a károkozókon behajtani. A fennmaradó összeget a biztosítók dobják össze, de a számlát a magasabb díjak megfizetésével végül is a fogyasztók fizetik meg – mondta Ragályi István, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) mellett működő Gépjármű Kárrendezési Iroda ügyvezető igazgatója.
A kárrendezési irodához azok az ügyek kerülnek, amelyeket kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkezők, külföldiek magyar gépjárművezetőknek vagy határbiztosítással rendelkezők okoznak, illetve olyan ügyekben fizetnek a számla terhére személyi sérülteknek, ha ismeretlen gépjármű okozta a balesetet. Ezekre az ügyekre 2003 első kilenc hónapjában – 2964 bejelentett esetre – 1,25 milliárd forintot, 2004. szeptember végéig 3196 esetre összesen 1,482 milliárd forintot fizettek ki a Kártalanítási Számla terhére.
A kifizetéseken belül egyedül a határbiztosításokra kifizetett össze csökkent jelentősen, 2001 első kilenc hónapjában csaknem 200 millió forintot kellett kifizetni az országba belépő, a kötelezőt csak a határon, határozott időtartamra megkötő külföldinek által okozott károkra, 2004 első háromnegyed évében csupán 18 millió forintot. A csökkenés oka, hogy a sok visszaélés miatt a határt biztosítás nélkül átlépőket – különösen érvényes ez a román, ukrán határra – visszaküldik a határ túloldalára, ahol saját országukban kell zöldkártyát váltaniuk.
A kárrendezési iroda a károsultaknak kifizetett összeget megpróbálja behajtani a károkozón, többnyire peres úton, jelenleg 9576 per van folyamatban. 2003 első háromnegyed évében 465 millió, az idei első kilenc hónapban 469 millió forintot sikerült „regresszálni”, behajtani.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kifizetett károk 60 százaléka nem térül meg – idén összesen mintegy 630 millió forint regresszált összegre számítanak -, azt le kell írniuk, vagyis a biztosító, és végső soron a fogyasztó állja a számlát a magasabb díjak megfizetésével.
A KSZ gördülő elszámolással minden hónapban elszámol a biztosítókkal, a károkat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac szereplői fizetik be a számlára piaci részesedésük arányában.
A kárkifizetések növekedése a legjelentősebb a személyi sérüléses károknál – hívja fel rá a figyelmet Ragályi István -, az életszínvonal növekedésével sokkal magasabbak a kieső jövedelem miatt kifizetett összegek, s ha bírósági eljárásra kerül sor, ott is egyre nagyobb kárösszegekről szóló ítéletek születnek. A KSZ terhére nemegyszer évtizedeken keresztül kell járadékot fizetni a közlekedési baleset vétlen sérültjeinek, s az erre szolgáló fedezetet a KSZ-nek tartalékolnia kell. Csupán idén szeptemberben 400 millió forinttal kellett megnövelni a későbbi járadékfizetésre félretett összeget, amelynek teljes összege ma már meghaladja a 7 milliárd forintot.
