A fiú arca tűnik fel a hajó összebújt utasai között. Mosolyog. Ez egy játék. Semmit nem tud azokról az emberekről, akik meghaltak itt. Anyák és gyermekeik, idős férfiak és nők, erős fiatalok. Ezrek, akik nem élték meg a partra jutást, akik órákig harcoltak, míg a tenger elnyelte őket. Becsukom a szemem, próbálom legyőzni a pánikot. Úszok. Tudok úszni. Meg tudom menteni a fiút.
Ezek a sorok annak a Juszra Márdininek a nemrég megjelent könyvéből származnak, akire 2016 tavaszán csak úgy hivatkoztak szerte a világon, hogy
a lány, aki átúszott Európába.
A 20 éves menekültlány a szíriai Damaszkuszban nőtt fel, ahol már fiatal korától kezdve a nemzeti válogatott tagjává vált. A lány mindig arról álmodott, hogy ha egyszer felnő, az olimpián versenyezhet majd, azonban mindössze 14 éves volt, amikor hazájában kitört a polgárháború. Később már a harcok abban is megakadályozták, hogy szenvedélyének, az úszásnak hódoljon, ezért úgy döntött, útra kel.
Nővérével 2015 nyarán utaztak Törökországba, hogy aztán onnan egy zsúfolt csónakkal Görögországba juthassanak majd. Csakhogy ekkor negyed órával az utazás kezdete után a motor elromlott, a csónak pedig süllyedni kezdett. Juszra profi úszóként nem hagyhatta, hogy bármelyik útitársának is baja essen.
A két testvér két másik menekülttel együtt a tengerbe ugrott, majd 3,5 órán át úsztak a nyílt tengeren, maguk előtt tolva a csónakot, rajta több tucat emberrel.
Húsz ember életét mentették meg.
Menekültnek lenni nem választás kérdése. Mi ugyanis két dolog közül választhatunk: vagy meghalunk otthon vagy az életünket kockáztatjuk a menekülésért
– hangzik Juszra egyik sokat idézett mondata. A lány Macedónián, Szerbián és Magyarországon is átkelt, majd végül eljutott Németországba, ahol aztán menedékjogot kapott.
Juszra Márdinit először egy túlzsúfolt menekülttáborban szállásolták el a németek, erre csak úgy emlékszik vissza, hogy magában azt gondolta:
a mennyország biztos szebb ennél.
Ő maga is bevallotta, hogy amikor megérkezett a német fővárosba, azt kívánta, bárcsak valaki hazavinné. Ettől még természetesen nagyra értékelte, hogy Németország kinyitotta az ajtót előtte és társai előtt.
Egy évvel később a lány bátorsága, eltökéltsége és tehetsége a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is feltűnt, így Juszra bekerült a Menekültek Olimpiai Csapatába, majd részt vett a 2016-os riói olimpián, ahol 200 méter gyors és 100 méter pillangó versenyszámokban versenyzett, utóbbiban megnyerte az előfutamot.
Az olimpián nemcsak Szíriát képviseltem, hanem több millió embert a világ minden táján. Ha egyszer a német vagy a szíriai zászló alatt vonulhatok majd, akkor is mindnyájukat képviselem majd
– jelentette ki korábban Juszra.
Egy biztos: az elmúlt két évben óriásit fordult a világ a szíriai lánnyal. Tavaly április óta ő is az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa által kinevezett jószolgálati nagykövete, találkozott az akkor még elnöki székben ülő Obamával és Ferenc pápával is. Rengeteg díjat kapott, a TIME például 2016-ban beválasztotta a 30 legnagyobb hatású fiatal közé.
Az elmúlt hónapokban olyan rangos eseményeken is felszólalt, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése vagy a davosi Világgazdasági Fórum. Juszra eltökélten küzd azért, hogy érvényesítse a menekültek jogait, így tett legutóbb az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának tárgyalásain is Japánban.
A riói olimpia óta rengeteget edzettem, de közben sokat gondolkodtam azon, mit tehetnék a menekültek segítéséért. A legfontosabb dolog az életemben az úszás, ezt követi a menekültekért való kiállás és a bajbajutottak megsegítése
– mondta.
Juszra jelenleg Berlinben él, ahol profi úszókarrierjére koncentrál: célja, hogy a 2020-as tokiói olimpián is a rajtkőre állhasson. Az egykori menekült a német fővárosban is gyerekkora óta tartó szenvedélyével hódol az úszásnak, folyamatosan edz és különböző nemzetközi versenyeken vesz részt.
A lány családjának egy része még mindig Damaszkuszban van, így nem véletlen, hogy Juszrát ennyire foglalkoztatja, mi történik a hazájában és az onnan elmenekülőkkel.
A tenger nem egy úszómedence. Ez a víz végtelen, vad és megismerhetetlen
– írta a könyvében.
A kötet a Pillangó címet kapta, az Egyesült Királyságban és Németországban május 2-án, Amerikában május 15-én jelent meg. Magyarországon június 5-én kerül majd a boltok polcaira.
Mikor váltak ilyen olcsóvá az emberéletek? Hogy mindent feláldozva egy vagyont fizetünk azért, hogy egy túlzsúfolt gumicsónakon próbáljunk szerencsét a tengeren. Tényleg ez az egyetlen megoldás? Ez az egyetlen módja annak, hogy elmeneküljünk a bombák elől?
– ezekre a kérdésekre is válaszokat keres a Pillangó.
A könyv pedig még nem minden, hiszen Stephen Daldry a filmvászonra viszi Juszra Márdini történetét. A Working Title Films filmstúdió, aminek nevéhez az Igazából Szerelem, a Bridget Jones-filmek és a Billy Elliot is kötődik, 2019-re ígéri a film bemutatóját.
A szíriai lánynak pedig egy célja van:
Nem kényszeríthetjük az embereket, hogy elfogadjanak minket, vagy hogy azt mondják, minden menekült tökéletes. Ez nem igaz. Vannak jó és rossz emberek is. Én csak annyit mondok, hogy mindenkinek adni kell egy esélyt.
Kiemelt kép: Europress/Alessandro Di Ciommo/NurPhoto
