Egy évvel Mádl Ferenc mandátumának lejárta előtt még mindig csak tippelgetni lehet, hogy ki szállhat harcba az államfői posztért. Korábban, a felvetések szintjén szinte valamennyi párt vezető politikusának a neve előkerült.
Valószínűbbnek tűnik azonban egy párton kívüli, adott esetben konszenzussal megválasztható jelölt megválasztása. Kuncze Gábor egyenesen kijelenetette, pártja nem hajlandó egy pártkötődéssel rendelkező jelöltet támogatni.
A legtöbbször elhangzott név a szocialisták körében Glatz Ferencé, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökéé, míg a legnagyobb ellenzéki párt az intézet jelenlegi elnökét Vizi E. Szilvesztert látná szívesebben az államfői székben.
Sokan viszont úgy vélik: a jobboldali pártoknak nem illene „cserbenhagyniuk” Mádl Ferencet. A parlamenti erőviszonyokat tekintve azonban nyilvánvaló, hogy az ellenzék jelöltjének kisebb az esélye, sőt korábban mindkét kormánypárt egyértelművé tette, hogy az államfő újraválasztását nem tartja elfogadhatónak.
A köztársasági elnök megválasztása az alkotmány értelmében három fordulós lehet. Ha az első két voksolás során a jelölt nem kapja meg a minősített többség támogatását, akkor a harmadik szavazásnál egyszerű többséggel megválasztható. Így gyakorlatilag a kormánypárt az ellenzék nélkül választhatja meg az államfőt. Korábban Mádl Ferencet is hasonló módon választotta meg az akkori kormánypárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
